Kolozsvár – 2018. március 23-24.

Díjazottak

  • I. Díj: Jakab Erika (BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak, alapképzés, harmadév)
  • II. Díj: Csíki Ottó (BBTE, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, alapképzés, harmadév)
  • III. Díj: Dénes Anna (BBTE, Biológia és Geológia Kar, Biológia szak, alapképzés harmadév)
  • Közönség különdíja: Gyenge L. Ervin (BBTE, Biológia és Geológia Kar, Biológia szak, alapképzés, harmadév)
  • Legjobb kérdező díj: Őrősi Renáta (Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, másodév

Szervezőcsapat

  • Illyés Magda (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály, Római Katolikus Teológia Kar)
  • Járai-Szabó Ferenc (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar)
  • Könczei Zsolt (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kommunikáció és PR Iroda)
  • Makkai Júlia (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kommunikáció és PR Iroda)
  • Réti Tamás (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Főtitkárság)
  • Soós Anna (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, rektorhelyettes, Matematika és Informatika Kar)

Zsűritagok

  • Könczei Zsolt (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kommunikáció és PR Iroda)
  • Serestély Zalán (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)
  • Vas Orsolya (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar)

Programterv

A programban még appróbb módosítások lehetnek.

Péntek


  • 15:50 Szünet


Szombat


  • 10:40 Szünet


  • 13:00 Ebéd


  • 15:40 Szünet

Az előadások a BBTE főépületében, az Augustin Maior előadóteremben lesznek megtartva. Regisztráció az Aula Magna előtt.


Plenáris előadások

Reprezentáció. Mire jó egy keretfogalom?

Keszeg Anna

egyetemi adjunktus, BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar

A reprezentáció szóval mindannyian találkoztunk. Gyakran használjuk. A reprezentáció fogalom pedig látványos karriert futott be a társadalomtudományok különböző területein. Az előadás ennek a keretfogalomnak a sikertörténetét mutatja be az eltérő diszciplináris használatok közötti különbségekre való tekintettel. A felhasznált és elemzett példák főként a szociálpszichológia és a médiatudomány területéről származnak.

Miért szükséges hajóznia a kutatóknak?

Silye Lóránd

egyetemi adjunktus, BBTE, Biológia és Geológia Kar

Navigare necesse est, vivere non est necesse -- tartja minden bizonnyal nem véletlenül a latin mondás. Azt viszont már kevésbé ismert, hogy a földtudományok művelői is nagyon gyakran hajóra szállnak, hogy a Föld legnagyobb részét borító tengerek és óceánok működését, születését és haldoklását, valamint földtörténeti múltját megfejtsék. De mit és miért tesznek a kutatók a több hetes vagy több hónapos expedíciók során? Miért a tengerkutatáshoz kapcsolódik az emberiség egyik legnagyobb és leghosszabb kutatási programja? Előadásomban e két kérdést fogom egy Atlanti-óceáni tengerkutató utam alapján körbejárni.

Valós vállalati szituációk az osztályteremben Kolozsvártól Kanadáig - az esettanulmányok és esettanulmány-versenyek világa

Szász Levente

egyetemi docens, BBTE, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar

Az esettanulmányokat, mint tanulási-tanítási módszert, a világon elsőként a Harvard professzorai vezették be annak érdekében, hogy ezáltal osztálytermi környezetben is gyakorlatias, a valós életben felhasználható tapasztalatokhoz juttassák a hallgatókat. A módszert a kolozsvári BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának magyar tagozata is több mint egy évtizede alkalmazza az üzleti és menedzsment jellegű gazdasági tudás átadására. Az oktatás mellett az esettanulmányok egy másik, világszinten elterjedt alkalmazása a esettanulmány-versenyek, ahol a résztvevő hallgatók csapatokat alkotva versenyeznek egymással a legjobb megoldás elkészítéséért és bemutatásáért egy általában vállalatvezetőkből alkotott zsűri előtt. A kolozsvári BBTE magyar tagozatos közgazdász hallgatói számos ilyen versenyre eljutottak, többek között a Harvardra, vagy a világ legrangosabb versenyeként számontartott kanadai John Molson Undergraduate Case Competition-re. Az előadás, az esettanulmányozás világának bemutatásán túl kitér a kolozsvári csapatok által az ezen versenyeken szerzett tapasztalatokra és a mögötte levő felkészülési folyamatra is.

Előadások kivonatai

Homo presidentus ‒ Ki lehet a legmegfelelőbb állami vezető?

Barabás Csongor István

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikációs készségfejlesztés szak, mesterképzés, első év

Az internet élen járó keresőprogramjában a legnépszerűbb keresési kérdőszó a hogyan. Rengeteg dologra kíváncsiak az emberek a világon, ahogyan a magyarok is. Mindenki kíváncsiságához, érdeklődéséhez vagy szakmájához mérten keres különböző dolgokat, amelyek előmozdítják személyes fejlődésüket. Arra is volt példa, hogy a hogyan legyek politikus kifejezést keresték. Sokszor halljuk vezetőinktől, hogy nincsen elég fiatal, aki vállalná a közügyeket, a közszereplést, vagyis politikai szerepre határozná el magát. Erre teszek most kísérletet, hogy összegezzem azokat a tényezőket és tulajdonságokat, ami közelebb vihet valakit ahhoz, hogy Európában vezető szerepet vállalhasson. Körül járom, hogy mik azok az egydimenziós tényezők, amelyek közelebb vihetnek ennek a feladatnak a vállalásához. Arra keresem a választ, hogy melyik az az embertípus, amelyik a legalkalmasabb és a mai viszonylatban a legmegfelelőbb az európai vezető tisztség betöltésére. Ezekkel az eredményekkel kerülhetünk közelebb a homo presidentus embertípus minél pontosabb jellemzéséhez.

A szatmárnémeti belső és külső tanács a 19. század első felében

Burja Eszter-Izabella

BBTE, Történelem és Filozófia Kar, Történelem szak, alapképzés, harmadév

A törökök betörése után megindult egy folyamat a 17-18. században, ami a nemesség városokba özönlését eredményezte. Ez változásokkal járt, ugyanakkor gondot is okozott a városoknak. Megfigyelhető, hogy idővel a nemesek beépültek a városok társadalmába és nagy szerepet játszottak annak vezetésében. Így történt Szatmárnémeti esetében is.

A városi elit kutatása nálunk még csak most bontakozik ki. Kutatásom során a következő kérdésekre keresem a választ: kikből tevődött össze és mennyire volt stabil a városi elit? A nemesek milyen pozíciókat töltöttek be? Elemezni fogom a városi belső és külső tanács felekezeti és szocioprofesszionális összetételét. Kutatásom alapját levéltári források képezik.

Témavezető: dr. Pál Judit egyetemi tanár, Babeş–Bolyai Tudományegyetem

Terítéken a kolozsvári vendéglátóipar

Costiniuc Norbert-Dániel

BBTE, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Bank és pénzügy szak, alapképzés, másodév

Kelemen Kincső

BBTE, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Gazdasági informatika szak, alapképzés, másodév

A Gazdasági Tanácsadó Klub (GTK) 2017 tavaszán elkészítette a kolozsvári vendéglátóipar elemzését. Sor került a különböző vendéglátóipari egységek vizsgálatára területi és minőségi elosztás szerint, előre kiválasztott preferenciák szerint.

Az elemzés készítésének a célja a városban rejlő vendéglátóipar potenciáljának felmérése volt, a kolozsvári elemzést megelőzte egy részletes kutatómunka az iparágról világszinten, különböző szektorokra lebontva, illetve Romániára is.

A Gazdasági Tanácsadó Klub tagjai csoportokban felosztva járták körbe Kolozsvár legfontosabb vendéglátóipari egységeit, saját tapasztalatukat felhasználva mértek olyan mutatószámokat, melyek az adott vállalat működésének minőségét mutatják. A diákok többek között vizsgálták az étterem elhelyezkedését Kolozsváron belül, megközelítési lehetőségeit, parkolók számát. Továbbá, kiértékelésre került a pincérek munkaképessége és munkamorálja, a vendéglő mérete, asztalainak és székeinek száma, és ami talán a legfontosabb, az étel minősége. Vizsgálva volt továbbá a kiszolgálás gyorsasága illetve az alkalmazottak felkészültségi szintje is.

Az elemzésből tisztán kiderült, hogy a kolozsvári vendéglátóipar egy növekvő tendenciát mutat, a piac maga viszont telített, éppen ezért szükséges a vállalatvezetők felkészültsége, hiszen napról napra jelennek meg új trendek és fogyasztói igények a piacon.

Az elektromos autók gyártásának és elterjedésének kihívásai a következő évtizedben

Csíki Ottó

BBTE, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Menedzsment szak, alapképzés, harmadév

Újra előtérbe került a gépjárművek károsanyag-kibocsátásának visszaszorítása. A jövőben az elektromos autók (e-autók) lesznek a fenntartható mobilitás kulcsszereplői, mivel lokálisan nem bocsátanak ki károsanyagot, ha a feltöltéséhez szükséges áram megújuló energiaforrásból van előállítva. Az e-autók gyártása, valamint a belső égésű motorok kiszorulása jelenleg az egyik legégetőbb kérdés az iparágban, ezért úgy vélem, hogy a kutatásom fontos és aktuális kérdéseket dolgoz fel. A dolgozat keretén belül arra a kérdésre adok választ, hogy várhatóan (1) hány elektromos autó lesz a világon 2025-ig, (2) hány új töltőállomás létesítése lesz szükséges, (3) mikor kell az autógyártók kapacitásokat bővítsenek, valamint (4) lesz-e elegendő lítium az elektromos autók akkumulátorjaihoz?

Az e-autók számának előrejelzését Monte Carlo sztochasztikus szimulációs módszerrel végeztem el. Ennek eredménye azt mutatja, hogy számuk egyre növekedni fog: 2025-ben várhatóan több mint 30 millió e-autó lesz a világon. Másodsorban az új töltők létrehozását vizsgáltam meg, mivel ezek kihasználtsága számos országban már túllépte az optimális kihasználtsági szintet. Kína kivételével minden országban szükséges lesz új töltőpontok telepítése, már 2018-tól. Harmadrészt az autógyártók kapacitásbővítéseinek lehetőségét elemeztem az öt kiválasztott legfontosabb márka esetére. Ezen gyártók közül négy márka már 2018 vége és 2019 közepe között kapacitásokat kell bővítsen. A kapacitások bővítése ugyanakkor fontos kérdés lehet Kelet-Európa számára is, ugyanis ez egy ideális lokáció az autógyárak számára. Az e-autók dinamukus terjedése az erőforrásokat figyelembe véve nem biztos, hogy lehetséges lesz. A szimuláció szerint többször is lítiumhiány fog fellépni a jövőben, ami 2023-tól válhat igazán súlyossá.

Kulcsszavak: elektromos autó, e-autó, töltőhálózat, kapacitásbővítés, lítium

Kolozsvári nedves élőhelyek: lehetőségek és kockázatok

Dénes Anna

BBTE, Biológia és Geológia Kar, Biológia szak, alapképzés harmadév

Aktuális becslések szerint 2030-ra a Föld népességének már 75%-a városokban fog élni (UN 2016). A városokban tapasztalható a legintenzívebben az ember és természet közti mindennapos interakció. A legtöbb városban az ember alakította át a környezetet a maga érdekei szerint, a természetes állapotban lévő területeket átformálta, visszaszorította és eltüntette. Azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a városok élhetőbbek az emberek számára, ha minél több természetes állapotban lévő területtel rendelkeznek. Utóbbi területek esztétikai értékük mellett, jelentős ökológiai szolgáltatások által is javíthatják a városi ember életkörülményeit. Kolozsváron a „zöld” területeken kívül, találunk számos „kék” területet is, – nedves élőhelyeket – melyek néhol természetesebb állapotban, néhol pedig degradált, ember által módosított állapotban maradtak fenn a városlakók számára.

Csapatunk 51 különböző típusú, kolozsvári és Kolozsvár környéki nedves élőhelyről, fél éven keresztül gyűjtött adatot: felmértük az élőhelyek állapotát, csípőszúnyog és szitakötő faunáját. Mindezen munka, és régebbi vizsgálataink eredményeinek felhasználásával szeretnénk mérlegelni a Kolozsváron lévő nedves élőhelyekben rejlő potenciális lehetőségeket és kockázati tényezőket, remélve, hogy ezáltal segíthetünk az emberek és a természet közti szoros szövetség kialakulásában egy egészségesebb, Zöld Kolozsvár érdekében.

Omikák, avagy új lehetőségek a rákmegelőzésben?

Gyenge L. Ervin

BBTE, Biológia és Geológia Kar, Biológia szak, alapképzés, harmadév

Az „omikai” tudományágak egy innovatív és gyors fejlődésű részét képezik a természettudományoknak. A biológiai rendszerek komplexitásának feltárása érdekében a genomika, proteomika, transzkriptomika és más omikák a szervezetet alkotó struktúrák és azok funkciójának feltérképezésére, valamint a kölcsönhatások mintázatának megértésére specializálódtak. A Humán Projekt befejeződése után egy új paradigma fogalmazódott meg a Homo sapiens életminőségének javítására, egy olyan tudományos összkép, amely a klinikai orvostudománytól a hálózatkutatásig számtalan tárgy eszközeinek és módszereinek közössé tételével törekszik a személyre szabott orvoslás megvalósításában.

Az emberiség egyik sokrétű megbetegedését képviselik a rákos elváltozások, amelyek esetében a megelőzés és ennek eszközéül szolgáló biomarker kutatás igazán fundamentális, így a nem invazív mintavételen alapuló proteomikai módszerek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a személyre szabott orvoslás előremozdításában.

Kutatásunk során a leukoplákiára és a szájüregi laphámrákra jellemző nyálfehérje profil proteomikai vizsgálatára fektettük a hangsúlyt, lévén, hogy a leukoplákia egy potenciális rákmegelőző állapot. A főként nőket, fiatalokat és középkorúakat érintő szájüregi laphámrák (OSCC – Oral Squamous Cell Carcinoma) egy világszerte nagy egészségügyi problémát okozó megbetegedés. A korszerű kezelési protokollok ellenére is az 5 éves túlélés alacsony, alig éri el az 50%-ot, emiatt fontos olyan nyál biomarkerek azonosítása, amelyek révén a megelőzés és kezelés sokkal hatékonyabbá tehető.

A kétdimenziós gélelektroforézissel kombinált gélkép analízis, valamint a tömegspektrometriás fehérjeazonosítás lehetővé tette számunkra, hogy a betegektől és egészséges önkéntesektől gyűjtött nyálmintákból elvégezzük a fehérjék globális minőségi és mennyiségi elemzését.

Munkánk során 35 fehérjét sikerült azonosítani, amelyből 12 db olyan fehérje, amelyet a mintacsoportok (kontroll, leukoplákia, OSCC) közül csak egyik vagy másikból sikerült detektálni, így ezek vizsgálata fontos előrelépést jelenthet még több biomarker feltárásában és a kóros, illetve premalignus állapotok jelemzésében.

A szakirodalomi adatokkal való komparativálás és fehérje-fehérje interreakciók feltérképezésével pedig átfogobb képet kaptunk az OSCC állapotokat jellemző fehérje mintázatokról, amelyek kulcsszerpet játszhatnak a megbetegedés stádiumainak elkülönítésében, így a klinikai kezelések megválasztásában.

A döntés és aki mögötte van: a fogolydilemma játékokban tanúsított viselkedések értelmezése

Jakab Erika

BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak, alapképzés, harmadév

A játékelmélet célja az emberek racionális viselkedésének konfliktushelyzetben való megfigyelése, mely konfliktus fennálhat egyének vagy csoportok között; illetve lehet két vagy több felet érintő. A játékelmélet szemléltetésére leggyakrabban alkalmazott metafora a fogolydilemma, melynek klasszikus változatában két személy játszik egymással, és mindkét fél választhat, hogy együttműködik-e vagy sem a játékban részt vevő másik személlyel.

Hosszú ideig élt a köztudatban az a túlzottan leegyszerűsített, ám korántsem helytálló nézőpont, miszerint a társas érintkezések során fellépő döntési helyzeteket pusztán az önérdek irányítja. Valójában az egyéneket saját, változatos motívumaik vezérlik bármiféle bizonytalan, akár kölcsönös függőséget feltételező döntési folyamatban, amelyben nagyon sok esetben a mások iránt érzett aggodalmaik is szerepet játszanak.

A kutatásomban részt vevő több mint 150 középiskolás diák eredményeit összesítve sikerült azonosítanom néhány olyan egyéni tényezőt, amelyek fontos szerephez jutnak a játék során tanúsított viselkedésben, és sok esetben magyarázzák is az alkalmazott stratégiák sokféleségét.

Teljes érzéstelenítés ‒ Lanthimos legújabb filmjének (The Killing of a Sacred Deer ‒ Egy szent szarvas meggyilkolása) egy lehetséges értelmezése

Juhász-Boylan Erzsébet Kincső

BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelv és irodalom ‒ világ- és összehasonlító irodalom szak, alapképzés, másodév

Yorgos Lanthimos Egy szent szarvas meggyilkolása (The Killing of a Sacred Deer) című filmjéről meglepően sok negatív filmkritika született. Előadásomban azt szeretném kifejteni, hogyan kapcsolódik a legújabb Lanthimos-film az ókori görög komédiához, illetve hogy miért nem tudunk (vagy merünk) elvonatkoztatni az olyan túl egyértelmű utalásoktól, amilyen példának okáért, egy alcím lehet. Feltevésem szerint egészen érdekes játékot játszik velünk a film, és arra mutat rá, mennyire sematikussá válhat a nyelv, amellyel leírni szeretnénk egy műalkotást, amikor figyelmen kívül hagyunk apró buktatókat, és bevett sémákhoz ragaszkodva, adaptációként dobozoljuk be.

Súrlódási együttható meghatározása ellenállásmérés alapján

Kandrai Konrád

BBTE, Fizika Kar, Mérnöki fizika szak, alapképzés, harmadév

Egy olyan kísérletet terveztünk meg és mutatunk be, amelyben elektromos ellenállásmérés alapján egy vezető gumiszálban fellépő erőt és két sík felület közötti súrlódási együtthatót határoztuk meg. A módszer előnye az alacsony költségvetés és könnyű kivítelezhetőség, amit a felhasznált Arduino programozható felület bíztosit. A kutatási munkának több komponenese, lépése volt: az elektromos-vezető gumi erőszenzor kalibrálása, a léptető-motor vezérkód és a szenzor mérőkód megírása Arduinóban, a kísérlet kivitelezése, illetve a kísérleti adatok elemzése, értelmezése, következtetések levonása és a továbbfejlesztési lehetőségek azonosítása. Munkánkat elsősorban líceumi és/vagy egyetemi színtű labornak szánjuk, de a továbbfejlesztési távlatok arra bátorítanak, hogy komplexebb dinamikai rendszerek kísérleti megközelítésein gondolkozzunk és azok kivitelezési lehetőségeit keressük.

A kultusztárgy néha szenvedő alany

Kovács Péter

BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar ‒ angol szak, alapképzés, másodév

Előadásom célja a személyi kultusz kialakulásának bemutatása, és annak körvonalazása, hogy hogyan is viselte Arany a hírnév terhét.

A kultusz szó hallatán ösztönösen a csillogás, fényűzés, taps és istenítés jut eszünkbe. Kívülálló szemlélődőként azt hinnénk, hogy a kultusz tárgya tobzódik a hírnévben és örül annak, hogy tisztelői emberfeletti entitásként tekintenek rá. Elvétve akadtak olyan XIX. századi esetek, amikor a hírnév a művész terhére volt.

Vörösmarty Mihály 1855 novemberében bekövetkezett halálát követően a nemzet költője címet Arany Jánosra örökítették át. A titulus a művész presztízsét olyannyira megnövelte, hogy az 1850-es évek kritikusai szerint Arany lírájában a bírálat pusztán magyarázó értékű. A végletekig felmagasztalt szerző túlzásnak, sőt, a pályatársakkal szembeni igazságtalanságnak tartotta a kritikusok véleményét. Saját bevallása szerint sok olyan költő élt Magyarországon, aki több tiszteletet érdemelt volna.

Mit értsünk a jelenkortörténeti történetírás kutatása alatt? Avagy Erdély Történetének története

Majoros Péter

BBTE, Történelem és Filozófia Kar, Történelem szak, alapképzés, harmadév

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a jelenkor és történelem fogalma? Mikortól számoljuk a jelenkor történetét? Vagy azt épp éljük? S amit épp megélünk, hogy szólhat arról a történelem? Olyan kérdések, amelyek teljes joggal tevődnek fel a cím elolvasása közben. Olyan kérdések melyek megválaszolásával a történetírók maguk is foglalkoznak hosszasan elméleti munkákban elvont, egy nem történész számára nehezen érthető, kifejezéseket használó tanulmányokban és hosszabb-rövidebb munkákban.

Mindennek: embernek, csoportnak, államnak, erdőknek, folyóknak, cégeknek, nemeknek, gondolatoknak, könyveknek, Istennek és isteneknek, sőt még a történészeknek is megvan a maga storyja, mindegyik egyedi és sajátos. Ezek az egyedi, sajátos történetek sokszor rendkívül intim és bensőséges visszapillantások a múltba. A mai jelenkor történésze azzal a múlttal foglalkozik, ami nagyon erősen áthatja, folyamatosan alakítja, már-már szinte determinálja a jelent, amit épp megélünk mind. Ez a jelen pedig a jelenek történetében a leginkább összekapcsolódott világnak a jelene. Így a jelenkor története rendkívüli módon: a közös történetünk.

Ennek a sajátos jelennek a megtapasztalása pedig megengedi minden a múltját kutató elmének, hogy elgondolkozzon arról, hogy hogyan is szóljon erről. A történetírást kutató történész pont ezt a kérdést s a rá adott választ akarja megismerni és elmesélni.

Hogy, hogyan, írtak és gondolkodtak az Első és Második Világháborúkról, a Kommunizmusról, vagy a még korábbi korokról, mint a magyar nép hónfoglalásának, a román nép létrejöttének, a királyságok, a szabadságharcok időszakának a jelen történészei.

A kérdés, ami foglalkoztat, amit kutatok és majd szólok az előadásban az Erdély Története háromkötetes kiadásának megszületésének körülményei, megírásának módja, fogadtatása és utóélete körül forog. Hogy a magyarországi kommunizmus végén a magyar történettudományos elitet mi késztette arra, hogy megírjon egy több mint 1000 oldalas szintézis-munkát, és hogyan fogadták Erdélyben, Romániában, az anyaországban s külföldön? S hogy ez a kérdés miért is annyira időszerű?

A három kötet egy 8+2 éves munka gyümölcse, mely a magyar történetírás akkori elitjének eredménye. Olyan történészek foglalkoztak vele, mint Makkai László, Köpeczi Béla vagy R. Várkonyi Ágnes, Miskolczi Ambrusról és Szász Zoltánról nem beszélve. 1986 novemberében adták ki az Akadémiai kiadó gondozásában. Ahogy maguk is írták, törekedtek a legfrissebb kutatási eredményeket hasznosítani Erdély arculatát adó három népcsoport történetének.

Munkájuk a hazai publikum előtt törlesztés volt az akkori elit részéről. Így rendkívüli volt a pozitív visszhang ellentétben azzal, ahogyan a Román Kommunista Párt s maga Ceaușescu reagált rá. A „soviniszta”, „horthysta” és „irredenta” munka ellen kulturális háborút indított a párt s vezetésükbe maga Ilie Ceaușescu is csatlakozott. A román történészek frontja a párttal együttműködve minden csatornán keresztül tiltakozott a kötetek ellen.

Azzal, hogy 40 éves hiányt pótolt az Akadémiai Kiadó egy olyan időszakban amikor a Román Szocialista Köztársaság állami hatóságai már sorozatosan és szisztematikusan kisebbségellenesen s külön magyarellenesen léptek fel, példátlan módon vált egy történelemi tematikával foglalkozó könyv sorozat a nagypolitika témájává és diplomáciai konfliktusok tárgyává.

Ez a könyvsorozat mai napig is rekordnak örvendő számban kelt el. Ezzel százezrek polcaira került fel Erdély története és sokak számára az ebben a munkában leírtak képezték azt a történeti valóságot, mely nemzeti identitásuk alapját képezte s képezi. Így meghatározóvá vált egy 1986-ban kiadott könyv sorozat a ma még elő értelmiségiek körében, akik alakítják az Erdélyről folyó párbeszédeket.

Ezért ki kell hogy jelentsük, hogy a ma Erdélyről, a közös otthonunkról szólók teljes megértéséhez elengedhetetlen értenünk azt, hogy ez a könyv hogyan szól és miért úgy mesél, ahogy.

Szingliként irigy, de házasként inkább kifinomult. A szingli nőkkel szembeni percepció vizsgálata a központi vonás alapján, előhangolás segítségével

Mészáros Anna

BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológia szak, alapképzés, harmadév

A jelen kutatás célja a szinglikkel szembeni percepció vizsgálata. A kutatás során Asch központi vonás elméletét használtuk fel, valamint az ezt vizsgáló kísérletet adaptáltuk (Asch, 1946) a jelenlegi témára. A kutatás relevanciája abban rejlik, hogy tudomásunk szerint nem zajlott kutatás ebben a témában Románia területén, valamint hasonló módszerekkel vizsgáló külföldi kutatásokról sem tudunk, amelyek a személyészlelést vizsgálták a szingli nőkkel kapcsolatban.

A kutatásban kísérleti dizájnt alkalmaztunk, amely során két kísérleti csoportot hangoltunk elő, azonos időben a célszemélyről megadott információk segítségével. A megadott információk a két csoportnál csupán a kapcsolati státusz jellegében különböztek (szingli és házas-családanya), a többi információ mindkét csoportnál megegyező volt. Ezután a célszemély egy tanórát tartott, amely elegendő volt arra, hogy a kísérletben résztvevők ne csupán a kapott adatok alapján ítéljék meg a célszemélyt. A kísérlet utolsó fázisában egy, az előzetes kutatások alapján összeállított szemilyégjegyeket tartalmazó listát kaptak a résztvevők, amely során egy Likert-skála segítségével ítélhették meg, hogy a különböző személyiségjegyek mennyire jellemzőek a célszemélyre.

Az eredményeket SPSS statisztikai programmal megvizsgálva szignifikáns különbséget találtunk a két csoport személyészlelésében a célszeméllyel kapcsolatban. Hipotéziseinknek megfelelően a szingli kapcsolati státuszra előhangolt csoport negatívabban észlelte a személyt a házas-családanya kapcsolati státuszra előhangolt csoporttal szemben.

Felhasznált irodalom:

Asch, S. E. (1946). Forming impressions of personality. Journal of Abnormal and Social Psychology, 41, 258–290.

A pálya szélén. Futball, identitás, irodalom.

Pap Zsolt

BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok szak, mesterképzés, másodév

A labdarúgás a kortárs viszonyok között egyszerre jelent kellemes közösségi időtöltést, testgyakorlási formát, széles körben elterjedt médiaeseményt, és képezi üzleti vállalkozások rendszerét, nemzeti, lokális, politikai identitások találkozásának terepét. Mivel ugyanarra a sportra, jelenségre ilyen eltérő tartalmak rakódnak rá, ezért a tudományos, értelmező tekintet is általában egy meghatározott szempont irányából képes vizsgálódni. A mozgósított tudományos eszköztár tehát nagyban meghatározza a megfogalmazható kérdésfelvetéseket és következtetéseket. Előadásomban éppen ezért azt kísérlem meg, hogy a futball és az irodalom összefüggéseit, kapcsolódási lehetőségeit vizsgáljam meg, figyelve arra, hogy az irodalom milyen kiegészítéseket tehet más tudományterületek eredményeihez, esetleg hogyan szintetizálhatja azokat.

Az előadás során Mándy Iván A pálya szélén című regényének értelmezésén keresztül a futballszurkoló társadalmi beágyazottságáról, személyes motivációiról, identitásának problematikusságáról fogok beszélni, rámutatva arra is, hogy mennyiben sajátosak az irodalom lehetőségei a témához való viszonyulás tekintetében.

A házastársi problémák és a válás megjelenése a Nők Lapja 1979-es évfolyamában

Radnai Dániel Szabolcs

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar - mozgóképkultúra és médiaismeret tanár mesterképzés, másodév

Mikrohistorista kérdésfeltevésű sajtótörténeti kutatásom középpontjában az áll, miképp jelennek meg témaként a házastársi konfliktusok és a válás a Kádár-rendszer egyik legolvasottabb hetilapjában, a Nők Lapja hasábjain az 1979-es évfolyam során. Dolgozatomban a téma általános családszociológiai és korszak-specifikus bemutatása után tematikus sorba rendezve tártam föl, hogy a tárgyalt évfolyam cikkeiben milyen jellemző témák mentén, milyen narratívákba ágyazódva és milyen meghatározható perspektívák által jelennek meg a házastársi konfliktusok és a válás, valamint a vizsgált szövegek milyen rendszerezhető, s a korszak kontextusában jellemzőnek tekinthető megszólalási repertoárt hoznak létre.

Fiúszék, társszék, Miklósvárszék ‒ egy fejezet a székelység kutatásából

Soós Kázmér

BBTE, Történelem és Filozófia Kar, Történelem szak, alapképzés, harmadév

A székelység történetét már sokan és számos különböző szempont szerint vizsgálták, mint például eredet-, társadalom- és önkormányzat-történet, azonban még ezeken a témákon belül is maradtak kiegészítésre váró fejezetek. Ezek a fejezek lehetőséget nyújtanak újabb kutatások elvégzésére, melyek által Székelyföld kisebb történeti régióit is megismerhetjük. Jelenlegi kutatásomban egy kisebb székely közigazgatási egység azaz Miklósvárszék önkormányzatának működését vizsgálom, különböző források alapján. Előadásomban saját kutatási témám segítségével próbálom hangoztatni a székelység kutatásának fontosságát.

Gombák és hangyák – partnerek, gyilkosok és észrevétlen lakótársak

Szabó Ágota

BBTE, Biológia és Geológia Kar, Ökológia és környezetvédelem szak, alapképzés, másodév

Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy a hangya–gomba kapcsolatok sokkal gyakoribbak, mint azt gondoltuk, legyen szó parazitizmusról, mutualizmusról esetleg kommenzalizmusról. Pozitív hangya–gomba kapcsolatot figyelhetünk meg a levélvágó hangyák esetében, amelyek valóságos gomba kerteket tartanak fenn és gondoznak. Ennek a kapcsolatnak szöges ellentéte a parazita Cordyceps esete, amely megöli a gazdaszervezetét. A kettő közötti átmenetet jelentené a Rickia wasmannii ektoparazita gomba, amely nem öli meg áldozatát, viszont életidejét csökkenti. Nem meglepő számunkra, hogy az eddigiekben a kutatók nagyobb hangsúlyt fektettek a szabad szemmel is jól látható, főként parazita gombákra, amelyek direkt vagy indirekt hatást fejtettek ki a rovarra. Ezen kutatások mellett sokkal kisebb figyelmet fordítottak a mikroszkopikus gombákra, habár, mint sok más élőlény esetében a hangyáknál is feltételezhetjük valamiféle felszíni gombaflóra jelenlétét. Mivel ezen gombák többsége nem fejt ki negatív hatást a hangyára nézve, sőt, legtöbbször semlegesen érinti azt, tekinthetjük ezt a hangya–gomba kapcsolatot egy asztalközösségnek. Vizsgálataink során a Myrmica scabrinodis hangyafajt tanulmányoztuk az ő testén élő gombaflóra feltárása érdekében. A vizsgálat során külön vizsgáltuk a fiatalokat és az időseket, valamint az egészséges és a fertőzött hangyákat választ keresve arra, hogy vajon a kor és az egészségi állapot befolyásolhatja-e a hangyák testén élő gombák jelenlétét.

Társszerzők: Igor Siedlecki, Marta Wrzosek, Julia Pawłowska (Department of Molecular Phylogenetics and Evolution, University of Warsaw, Faculty of Biology, Warsaw/Poland); Markó Bálint (Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet, BBTE)

Listából szakdolgozat! A virilizmus kutatásának fontossága

Szabó Zsolt

BBTE, Történelem és Filozófia Kar, Történelem szak, alapképzés, harmadév

Kik voltak a virilisek? Milyen hatással voltak a dualizmuskori vármegyék életére? Miért kulcsfontosságú a virilizmus intézményének kutatása a történész számára? Ezek azok a kérdések, amelyekre előadásomban választ keresek. A téma megértéséhez Máramaros vármegyével kapcsolatos kutatási eredményeimet fogom bemutatni.

Az érzelmi elhanyagoltság, érzelmi intelligencia valamint erkölcsi fejlődés kapcsolata állami, illetve egyházi fenntartású intézményben és családi környezetben nevelkedő serdülők esetében

Tankó Emőke

BBTE, Római Katolikus Teológia Kar, Szociológia és Szociálismunkás-képző Kar, Tanácsadás szak, mesterképzés, másodév

Jelen kutatásom arra irányul, hogy feltérképezzem az érzelmi elhanyagoltság (ECN, Emotional Childern Neglect) és érzelmi intelligencia (EQ, Emotional Intelligence), valamint erkölcsi fejlődés (Moral Development) kapcsolatát, kivetítve azt állami fenntartású, illetve egyházi fenntartású intézményes szocializációra, valamint családi környezetre.

A kutatásban résztvevő személyek erdélyi intézetekben nevelkedő serdülők (14–18 évesek) lesznek. Céljaimat követve két, különböző típusú intézet serdülőivel fogok dolgozni. Egyik csoportot alkotják azon intézet lakói, amelyben feltételezett a vallásos nevelés, különböző vallásos rituálék megléte, pl. ima, Biblia-olvasás, vallásos szellemiség. Ilyenek Romániában a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett gyermekotthonok. A másik csoportot, egy államilag működtetett intézet serdülői teszik ki. A harmadik csoportot az eredetcsaládban nevelkedő 14–18 évesek fogják alkotni.

Kutatásom módszerei különböző skálák, tesztek, próbák. Az érzelmi elhanyagoltság felmérésére az angolból fordított, dr. Jonice Webb által szerkesztett Emotional Neglect Questionnaire kérdőív fog alkalmazásra kerülni, az érzelmi intelligencia feltérképezésére a Szemből Olvasás Teszt (SOT), míg az erkölcsi fejlődést a Pál-dilemmát használva mérem fel. A vallásos nevelés felmérésére interjúkat (pl. Fowler interjú) készítek.

A feltárás, kutatás fontosságát alátámasztják dr. Uzsalyné Pécsi Rita érzelmi intelligenciát kutató szakember meglátásai is, melyek szerint, az érzelmi intelligencia minden cselekvéseinkben ott van, döntéseinket ennek fényében hozzuk, és nevelhető. A nevelése pedig nagyon szükséges az alany jövőbeli kapcsolataira nézve is. Ugyanakkor, segítő szakembereknek is fontos, hogy átlássák, milyen összefüggések vannak az említett faktorok között, és szükség esetén esetleges megoldásokat keressenek az érzelmi elhanyagoltság orvoslására.

Kulcsszavak: érzelmi elhanyagoltság (ECN), érzelmi intelligencia (EQ), erkölcsi fejlődés (MD), állami fenntartású intézmények, egyházi fenntartású intézmények, családi környezet.

A CINEMA BBTE egy olyan platform, amely a BBTE Film-, fotó- és média szakos hallgatóknak biztosít bemutatkozási lehetőséget. A fiatal alkotókkal beszélgetésre kerül sor a filmvetítést követően.


Elveszett ember

Bokor Katalin (BBTE, Film-, fotó- és média szak)

Három ember, akik oszinteséggel vallanak életülrol. Kívülrol nézve a környezeti hatások amik oket érik, mint például a külso személyek véleménye, megvetése, egyetértése, az erdei életnek való kiszolgáltatás, nem hagynak maguk után különösebb nyomot de igazából ok azok, akik ezt átélik, élnek vele és élni fognak, tapasztalva ezek elonyeit, hátrányait.


Ábrahám Krisztina portréfilm

Mizsei Szabolcs (BBTE, Film-, fotó- és média szak)

"Krisztina egy mozgásában meglehetosen korlátozott ember, szellemben mégsem ismer határokat. Vágyairól semmiképp nem mond le és mosolyogva keresi az újat és az izgalmakat. Nem akármilyen módon festményeket készít tapasztalatairól hangulatáról és az ot motiváló megfoghatatlan erorol, a hitrol. Útján mindenben végigkíséri volegénye, akivel közösen tervezik jövojüket. Így Krisztina megállíthatatlanul halad elore ezzel mutatva példát, miként is találhatjuk meg a fényt."


Átunsj, pă lukru!

Rusz Tamás (BBTE, Film-, fotó- és média szak)

A film a csíksomlyói búcsút mutatja be a romák szemszögéből.


Ai parcat ca un bou

Szabó Sámuel (BBTE, Film-, fotó- és média szak)

"Riportom címét egy Facebook közösségi csoport neve ihlette, amely az aktuális helyiség szabálytalanul parkoló autók fényképeinek ad helyet, figyelemfelhívás és szórakoztatás céljából. Ezt a témát dolgoztam fel, Kolozsvárra korlátozva. A parkolási nehézségeket és végső soron a közlekedés problémáit illusztrálom, és keresem az okait, lehetséges megoldásait. "