Interdiszciplináris Műhelykonferencia
Kolozsvár – 2016. március 18-19.

Információk



Eredmények

1. műhely:

1. díj: Lukács Katalin (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar): A mérsékelt övi lágyszárú fajok magjainak tűztűrése erőteljesen függ hidratáltsági állapotuktól

2. díj: Nagy Eszter (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar): Street art jelenség

3. díj: Hart Edina (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar): A modern regionalizmus és nemzetépítés összefüggései Jókai és Kemény regényeiben, komparatsiztikai szempontból


2. műhely:

1. díj: Márton-Simon Anna (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar): A modernné írt város. Kiss József, Budapesti rejtelmek

2. díj: Molnár Dalma (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar): A gombasejtfal N-mannozilációjának szerepe a Candida parapsilosis virulenciájában

3. díj: Fekete Réka, Gurzó Krisztina, Szabó László Tamás, Kovács-Pusztai Bálint (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar): Az ingatlan iparág elemzése


Különdíj:

Baróthi Johanna, Domokos Szilvia, Gergely Arnold, Rácz Szabolcs, Rémán Roland-Róbert (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Református Tanárképző Kar): Ritmus-játék


A legjobb kérdező díja:

Asztalos Örsike (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)

Ugron Nóra (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)


Szervezőcsapat

Batiz Enikő (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a magyar tagozatért felelős főtitkárhelyettes)

Illyés Magda (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Osztály, Római Katolikus Teológia Kar)

Járai-Szabó Ferenc (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar)

Kádár Magor (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar)

Kiss Gellért Zsolt (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Fizika Kar)

Könczei Zsolt (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kommunikáció és PR Iroda)

Makkai Júlia (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kommunikáció és PR Iroda)

Pál Blanka (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar, Kolozsvári Magyar Diákszövetség) és csapata

Soós Anna (Babeș–Bolyai Tudományegyetem, rektorhelyettes, Matematika és Informatika Kar)

Zsűritagok

Benedek István (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar)

Borbély András (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar)

Fenesi Annamária (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Biológia és Geológia Kar)

Könczei Zsolt (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kommunikáció és PR Iroda)

Rácz Béla Gergely (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)

Vas Orsolya (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Matematika és Informatika Kar)

Programterv


2016. március 18.
Péntek

13.00 Megnyitó (AM)


13.30 Plenáris előadás (AM)
Hunyadi Attila Gábor: Et(n)ikus gazdasági-pénzügyi hálózatok kutatása: szövetkezeti kooperáció Erdélyben s a világban


14.30 Szünet


15.00 Műhelytevékenység (4 előadás)
M1 (AM): Bacsó István · Balázs Aletta Júlia · Balla Noémi Alexandra · Mezei Boldizsár
M2 (GC): Bartis Tímea · Duka Eszter · Makkai Tamara-Csilla · Pisak-Lukáts Borbála


16.40 Szünet


17.00 Műhelytevékenység (4 előadás)
M1 (AM): László Zoltán · Lukács Katalin · Molnár Zsófia · Orbán Balázs
M2 (GC): Bicskei Hedwig · Fekete Réka, Szabó László Tamás, Szabó S. Zsolt, Gurzó Krisztina · Márton-Simon Anna · Molnár Csilla Alíz


18.40 Szünet


19.00 Plenáris előadás (AM)
Szász Levente: Láthatatlan történetek: az ellátási hálózatok szerepe és jövője a globális gazdaságban


20.30 Állófogadás (Piramis étterem)

2016. március 19.
Szombat

9.00 Műhelytevékenység (3 előadás)
M1 (AM): Hart Edina · Nagy Eszter · Pinter Viktória
M2 (GC): Codău Annamária · Molnár Dalma


10.15 Szünet


11.00 Műhelytevékenység (4 előadás)
M1 (AM): Rémán Roland-Róbert, Gergely Arnold, Rácz Szabolcs, Domokos Szilvia, Baróthi Johanna · Rusu Szidónia · Szabó Hanna-Rita · Szőke Árpád Ferenc
M2 (GC): Molnár Éva Andrea · Salló Krisztina · Tóth Gödri Iringó · Tőtős Dorottya


13.00 Ebéd


14.30 Műhelytevékenység (3 előadás)
M1 (AM): Ladó Árpád-Gellért · Szakács-László Krisztina · Ugron Nóra
M2 (GC): Szilágyi István · Veres Krisztina · Zsidó Erna


15.45 Szünet


16.00 Plenáris előadás (AM)
Ercsey-Ravasz Mária: Az egértől a majomig: invariáns struktúrák az agy hálózatában


17.00 Plenáris előadás (AM)
Szilágyi-Palkó Csaba: Emberi libikókák: státuszviszonyok a mindennapi életben és a színpadon


18.00 Díjkiosztás, zárás (AM)

Plenáris előadások


Ercsey-Ravasz Mária (kutató, BBTE, Fizika Kar)

Az egértől a majomig: invariáns struktúrák az agy hálózatában

Az agykutatók legfőbb célja megérteni, hogyan működik az agyunk, de ehhez képest még az agy fizikai szerkezetét sem ismerik elég jól. Míg a szürkeállományban a neuronok csak közeli szomszédokkal tudnak kommunikálni, a fehérállományt olyan hosszú axonok töltik ki, amelyek a funkcionális területek közti információcserét biztosítják. A különböző funkcionális (tehát látásért, hallásért, érzékelésért felelős) területeket nagyrészt azonosították, de a köztük levő kötések feltárásához bonyolult kísérletek kellenek. Mi ilyen kísérleti adatokat tanulmányoztunk az egérben és a majomban. Ennek a hálózatnak a struktúrája, és ezáltal az agy működése is, szorosan összefügg az agy méretével és formájával. Az emlősök agya nagyon különbözik és az evolúció során a legfeltűnőbb változás a szürkeállomány (agykéreg) növekedésében nyilvánult meg. Az egér kicsi agyában a szürkeállomány teljesen síma burok, nagyobb emlősökben ellenben bonyolult, gyűrött formát vesz fel. Ha az ember agyában síma lenne az agykéreg, kb. ötször akkora fejünk kellene legyen. Fontos lenne kiszűrni, hogy ezek a változások az evolúció során, hogyan befolyásolták a hálózat tulajdonságait, milyen tulajdonságok függenek csak a térbeli szerkezettől és melyek az invariáns struktúrák, amelyek valószínűleg az agy működésének szempontjából is fontosak és magyarázatot adhatnak bizonyos emberekre jellemző betegségek előfordulására is (Alzheimer kór, szkizofrénia stb.).


Hunyadi Attila Gábor (egyetemi adjunktus, BBTE, Történelem és Filozófia Kar)

Et(n)ikus gazdasági-pénzügyi hálózatok kutatása: szövetkezeti kooperáció Erdélyben s a világban

A közmondás szerint „a pénznek nincs szaga”, nincs nemzetisége. A megállapítás helyességét azonban vitatnia kell a gazdaságtörténésznek, szociológusnak, főleg ha nem a mai ezredfordulós globalizációs környezetből tekint és vetít vissza, hanem a XIX-XX. század fordulójától a két világháború közötti időszakon át az 1948-as államosításig terjedő időszakot vizsgálja.

A romániai/erdélyi magyar, szász, sváb, sőt román közösségek, felekezeti-vallási-etnikai entitások történetének legkevésbé feltárt szegmense a modern gazdasági intézmények: bankok, érdekvédelmi szervezetek, vállalatok XIX-XX. századi megszerveződésének, fejlődésének története.

Előadásom arra keres választ, hogy episztemológiailag helyes-e kutatóként ugyanúgy "etnikus", nemzeti jelzővel illetnünk ezeket a román, szász, sváb, izraelita (sic!), "magyar" szövetkezeti hálózatokat, bankokat, vállalkozásokat, ahogy a kutatott korszakban önmagukat nevezték, vagy ami(lyen)nek "bélyegezték" mások vetélytársaikat.

Forráskritikailag hajoljunk a korabeli dokumentumok fölé, ellenőrizzük, hogy a nevében etnikai jelzőt vállaló bank, szövetkezet vagy föderáció-unió gazdaságetikailag is kiállta-e a próbát: nemzeti jellege csupán deklaratív volt-e vagy effektív részt vett-e etnikailag megrajzolt, etnicizellált célközönsége nemzetépítésében!?


Szász Levente (egyetemi docens, dékánhelyettes, BBTE,
Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar)

Láthatatlan történetek: az ellátási hálózatok szerepe és jövője a globális gazdaságban

Egyszerű fogyasztóként naponta számos olyan pillanatot átélünk, amikor valamilyen termék vagy szolgáltatás megvásárlásával és igénybevételével éppen aktuális szükségleteinket elégítjük ki. Az azonban már jóval kevésbé látható, hogy ezen pillanatok biztosítása érdekében a gazdaságban globális méretű ellátási hálózatok kell működjenek. A vízforrástól a sörfogyasztásig, a gyapfúfarmtól a Zara üzletláncokig, a kakóplantációktól a csokoládéig, a bauxitbányától a legmodernebb repülőgépek legyártásáig vállalatok egész hálózata dolgozik azon, hogy a fogyasztókhoz minél hatékonyabban eljuttathassák az megfelelő termékeket és szolgáltatásokat. Ezek a hálózatok – az emberi test keringési rendszeréhez hasonlóan – alapvető módon határozzák meg a mai globális gazdaság működését. Az előadás ezen hálózatok gazdaságban betöltött szerepére kíván rávilágítani, beleértve azt is, hogy hogyan befolyásolják a globális hálózatok a mi mindennapi tevékenységeinket. Az ellátási hálózatokhoz kapcsolódó jövőbeli trendek vázolása során pedig olyan kérdésekre is kitérünk, mint a 3D-nyomtatás vagy az automatizálás és a robotok (várható) hatása a hálózatok működésére.


Szilágyi-Palkó Csaba (egyetemi tanársegéd, BBTE, Színház és Televízió Kar)

Emberi libikókák: státuszviszonyok a mindennapi életben és a színpadon

Attól a perctől kezdve, hogy valaki emberek közé megy, ezer és ezer interakciója van a többiekkel: tekintetek, szavak, mozdulatok, érzelmek, gondolatok segítik az egymás közötti kommunikációt. Az emberek közötti kapcsolatok azonban nem egyértelműek; folyamatosan, tudatosan – és nagyon sokszor tudattalanul - viszonyulunk egymás státuszához. Egyes esetekben minket kényszerítenek, hogy alárendelődjönk másoknak, máskor mi érjük el azt, hogy behódoljanak nekünk. Ami a hétköznapi interakciókban érvényes, az fokozottan igaz a színház és film ábrázolta világokra is, hiszen itt ezek az emberi viszonylatok és státusz-manőverek felerősítve, mintegy modellként kiéleződve jelennek meg. A színészek számára ezek a mechanizmusok saját munkájuk egyik lényeges elemét jelentik – egy helyzet vagy jelenet elemzésénél és megalkotásánál elsősorban a státuszváltásokat elemzik. Ennek a munkának pedig sok olyan hozadéka van, ami arra világít rá, hogy kis figyelemmel, apró trükkökkel magunk is irányíthatjuk azt, milyen pozícióba kerülünk az embertársainkkal való mindennapos kommunikációnkban.

 

Kivonatkötet