{"id":953,"date":"2021-10-25T13:47:40","date_gmt":"2021-10-25T10:47:40","guid":{"rendered":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/?page_id=953"},"modified":"2021-10-25T13:47:40","modified_gmt":"2021-10-25T10:47:40","slug":"augustin-maior-1881-1963","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/augustin-maior-1881-1963\/","title":{"rendered":"Augustin Maior 1881 – 1963"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

1882. augusztus 21-\u00e9n sz\u00fcletett Sz\u00e1szr\u00e9genben (Maros megye), Gheorghe \u00e9s Tereza Maior (sz\u00fcl. Cornea) gyermekek\u00e9nt. \u00c9desapja, Gheorghe Maior tan\u00edt\u00f3 volt, majd a sz\u00e1szr\u00e9geni rom\u00e1n nyelv\u0171 elemi iskola igazgat\u00f3i \u00e1ll\u00e1s\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tte be.<\/p>\n\n\n\n

Augustin Maior n\u00e9met \u00f3vod\u00e1ba j\u00e1r, majd a n\u00e9met nyelv\u0171 elemi iskol\u00e1ban folyatja tanulm\u00e1nyait, \u00fagy t\u0171nik ugyanis, hogy sz\u00fclei meggy\u0151z\u0151dtek a n\u00e9met tannyelv\u0171 iskolai oktat\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. Az els\u0151 n\u00e9gy oszt\u00e1lyt 1892. \u00e9s 1896. k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e1szr\u00e9geni N\u00e9met Evang\u00e9likus Gimn\u00e1ziumban v\u00e9gzi, majd a k\u00f6vetkez\u0151 kett\u0151t a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Piarista L\u00edceumban folytatja 1896. \u00e9s 1898. k\u00f6z\u00f6tt. M\u00e1r ekkor kit\u0171nik nem mindennapi k\u00e9pess\u00e9ge az idegen nyelvek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban, valamint az egzakt tudom\u00e1nyok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a matematika \u00e9s fizika ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se. K\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait 1898. \u00e9s 1900. k\u00f6z\u00f6tt a budapesti Katolikus Gimn\u00e1ziumban fejezte be, ahol dr. August Schmidt tan\u00e1r felfigyel kiv\u00e1l\u00f3 k\u00e9pess\u00e9geire, \u00e9s bevezeti a fizika vil\u00e1g\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

1900. \u00e1prilis 22-\u00e9n bemutatja els\u0151 tudom\u00e1nyos dolgozat\u00e1t Az elektrosztatikus indukci\u00f3 c\u00edmmel, amelyet arany\u00e9remmel d\u00edjazott a koll\u00e9gium. 1900 j\u00fanius\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizik, \u00e9s m\u00e9g abban az \u00e9vben beiratkozik a Budapesti M\u0171szaki Egyetem Mechanika Kar\u00e1ra. Ugyanitt folytatta tanulm\u00e1nyait kis ideig Traian Viua \u00e9s Aurel Vlaicu is.<\/p>\n\n\n\n

1900. \u00e9s 1904. k\u00f6z\u00f6tt az egyetem el\u0151ad\u00e1sait l\u00e1togatta \u00e9s kit\u0171nt \u00fajszer\u0171 tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s\u00e1val. A laborat\u00f3riumban folytatott kutat\u00e1sok ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se, tudom\u00e1nyos munk\u00e1ja nagysz\u00e1m\u00fa d\u00edjat \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9st eredm\u00e9nyezett.<\/p>\n\n\n\n

1905-ben, az egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n tanulm\u00e1nyi k\u00f6rutat tesz, felkeresv\u00e9n a nevesebb eur\u00f3pai egyetemi v\u00e1rosokat: B\u00e9cs, M\u00fcnchen \u00e9s G\u00f6ttingen. Ekkor hallgatja a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00edres term\u00e9szettud\u00f3sok el\u0151ad\u00e1sait: F. Klein, D. Hilbert, H. Minkowski, C. R\u00fcnge, E. Riecke, W. Voight, L. Prandtl, H. Th. Simon, E. Wiechert.<\/p>\n\n\n\n

1905 november\u00e9ben szervezett versenyvizsg\u00e1n elnyeri a budapesti Postai Szolg\u00e1ltat\u00e1s m\u00e9rn\u00f6ki \u00e1ll\u00e1s\u00e1t. Augustin Maiort eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben vonzotta a tudom\u00e1ny, szenved\u00e9lyesen kutatta az elektrotechnika, a m\u00e1gnesess\u00e9g \u00e9s gravit\u00e1ci\u00f3, az elektromoss\u00e1g elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9seit.<\/p>\n\n\n\n

A tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9netbe Augustin Maior az 1906-os esztend\u0151 v\u00e9g\u00e9n t\u00f6r be, amikor siker\u00fcl egy 15 km-es telefonvonalon 5 besz\u00e9lget\u00e9st egyszerre k\u00f6zvet\u00edtenie, an\u00e9lk\u00fcl, hogy azok egym\u00e1st zavart\u00e1k volna.<\/p>\n\n\n\n

1907-ben megjelenik a n\u00e9met Elektrotehnische Zeitschrift foly\u00f3iratban az Asupra telefoniei multiple (A telefonh\u00e1l\u00f3zatr\u00f3l) c\u00edm\u0171 cikke, amelyben k\u00f6zli els\u0151 elm\u00e9leti \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti eredm\u00e9nyeit. Ebben a cikkben matematikailag, majd gyakorlatilag is bebizony\u00edtja, hogy egy telefonvonalon lehet egyszerre t\u00f6bb besz\u00e9lget\u00e9st is folytatni magas frekvenci\u00e1j\u00fa v\u00e1ltakoz\u00f3 elektromos \u00e1ram seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Ez az \u00faj telefonmodell megh\u00f3d\u00edtja Nyugat Eur\u00f3p\u00e1t \u00e9s Amerik\u00e1t, a jelent\u0151s gazdas\u00e1gi \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi er\u0151forr\u00e1ssal rendelkez\u0151 r\u00e9gi\u00f3kat. Kutat\u00e1sainak eredm\u00e9nyei hamar elterjednek az amerikai szaklapokban. 1909-ben E. Weinberg (Washington) meger\u0151s\u00edti Augustin Maior kijelent\u00e9seinek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, \u00e9s javasolja a transzatlanti telefonh\u00e1l\u00f3zat l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Augustin Maior visszat\u00e9r Nagyszebenbe \u00e9s megkezdi az Erd\u00e9lyi Posta \u00e9s Telefonhivatal \u00e1tszervez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

1919. \u00e1prilis 14-\u00e9n az erd\u00e9lyi \u00e9s b\u00e1n\u00e1ti K\u00f6zponti Posta igazgat\u00f3j\u00e1nak nevezik ki, ugyanez \u00e9v j\u00falius\u00e1ban a Kolozsv\u00e1ri Tudom\u00e1nyegyetem c\u00edmzetes tan\u00e1ra lesz, elm\u00e9leti \u00e9s m\u00e9rn\u00f6ki fizik\u00e1t oktat a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar Elm\u00e9leti \u00e9s M\u00e9rn\u00f6ki Fizika Int\u00e9zet\u00e9ben, majd okt\u00f3berben felk\u00e9rik az int\u00e9zet igazgat\u00f3i \u00e1ll\u00e1s\u00e1nak bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9re. 1920. janu\u00e1r 20-\u00e1n l\u00e9trej\u00f6n Kolozsv\u00e1ron az els\u0151 rom\u00e1n elm\u00e9leti-fizika iskola, amelyet Augustin Maior t\u00f6bb mint h\u00e1rom \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl ir\u00e1ny\u00edtott. Az int\u00e9zm\u00e9ny neve Elm\u00e9leti \u00e9s Alkalmazott Fizika Int\u00e9zetre v\u00e1ltozik, ahol az Elektronika \u00e9s M\u00e1gnesess\u00e9g, valamint Az akusztika \u00e9s optika c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1sokat tartotta a hallgat\u00f3knak. Az egyetemen v\u00e9gzett lev\u00e9lt\u00e1ri kutat\u00e1sok alapj\u00e1n meggy\u0151z\u0151dhet\u00fcnk arr\u00f3l, hogy a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban Augustin Maior jelent\u0151s er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tesz annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a k\u00f6nyvt\u00e1rat b\u0151v\u00edtse, \u00e9s a fizika laborat\u00f3riumokat megfelel\u0151en felszerelje.<\/p>\n\n\n\n

1923-ban koll\u00e9g\u00e1i egy csoportj\u00e1val siker\u00fcl megszerkesztenie egy r\u00e1di\u00f3 ad\u00f3-vev\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket, amellyel Kolozsv\u00e1ron el\u0151sz\u00f6r volt hallgathat\u00f3 r\u00e1di\u00f3m\u0171sor.<\/p>\n\n\n\n

1929-ben a kolozsv\u00e1ri I. Ferdin\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara d\u00e9k\u00e1nj\u00e1nak nevezik ki. K\u00f6zben sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos dolgozatot jelentet meg a fizika k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakter\u00fclet\u00e9r\u0151l. Dolgozatai eredeti, m\u00e9ly, \u00faj\u00edt\u00f3 tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1882. augusztus 21-\u00e9n sz\u00fcletett Sz\u00e1szr\u00e9genben (Maros megye), Gheorghe \u00e9s Tereza Maior (sz\u00fcl. Cornea) gyermekek\u00e9nt. \u00c9desapja, Gheorghe Maior tan\u00edt\u00f3 volt, majd a sz\u00e1szr\u00e9geni rom\u00e1n nyelv\u0171 elemi iskola igazgat\u00f3i \u00e1ll\u00e1s\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tte be. Augustin Maior n\u00e9met \u00f3vod\u00e1ba j\u00e1r, majd a n\u00e9met nyelv\u0171 elemi iskol\u00e1ban folyatja tanulm\u00e1nyait, \u00fagy t\u0171nik ugyanis, hogy sz\u00fclei meggy\u0151z\u0151dtek a n\u00e9met tannyelv\u0171 iskolai oktat\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. … <\/p>\n

Read More “Augustin Maior 1881 – 1963”<\/span><\/a><\/div>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"wpupg_custom_link":[],"wpupg_custom_link_behaviour":[],"wpupg_custom_link_nofollow":[],"wpupg_custom_image":[],"wpupg_custom_image_id":[],"footnotes":""},"class_list":["post-953","page","type-page","status-publish","hentry"],"featured_image_src":null,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/953","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=953"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/953\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":958,"href":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/953\/revisions\/958"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/atom.ubbcluj.ro\/fizika\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=953"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}