Díjazottak

Irodalom és környezet: Változatok a több-mint-emberivel való találkozásra

Béni Brigitta

BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar-angol szak, alapképzés, harmadév

Az emberiségnek az egészséges határokon már jóval túlmenő antropocentrizmusa, s ennek hatásai életünk minden egyes terén megmutatkoznak, kisebb vagy nagyobb kiterjedésű következményeket vonva maguk után. A tény, hogy az emberi tevékenység olyan mértékű negatív kihatást gyakorolt bolygónkra és az ökoszisztémára, hogy ebből fakadóan egy újabb földtörténeti kor neve, az antropocén született meg, önmagáért beszél. Nagy a baj, ezt szinte mindenki tudja, de kevesen vannak azok, akik nagyobb mértékekben gondolkodva tesznek is érte valamit.

Kérdeznénk, ugyan mi köze mindezeknek az irodalomhoz? A kettőnek több találkozási pontja van, mint gondolnánk. A művészet, ha kellőképpen figyelünk rá, szembesítésre és kihívásokra való felkészítésre egyaránt képes. Az előadás során arra teszek kísérletet, hogy irodalmi és nem irodalmi korpuszok párhuzamba állítása során megmutassam, hogyan teheti lehetővé az irodalom a természettel való szembesülést a minket körülvevő kiépített piaci környezettel és a lassan élhetetlenné szennyezett környezettel szemben (és ugyanakkor mindezek mellett), s hogyan segíthet az irodalom egy olyanfajta tájékozódási forma kialakításában, amely során nem kihasználjuk a környezetet, hanem a társaságába kerülhetünk. A legfőbb cél mindezzel pedig, hogy azt is megmutassam, az irodalommal való foglalkozásnak a 21. században is helye és tétje van.

Az autókereskedések telephelyválasztását befolyásoló tényezők Romániában

Csíki Ottó

BBTE, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés, első év

Az autókereskedők tevékenysége egyre inkább a magas szintű vevőkiszolgálás irányába mozdul el az „új mobilitás” egyre nagyobb térhódításának köszönhetően. Mivel a szolgáltatások (vételi tanácsadás, tesztvezetés, garanciális és egyéb javítások, visszajelzések regisztrálása stb.) nem szállíthatók, ezért különösen fontos, hogy az autókereskedők földrajzilag hol helyezkednek el.

A témakör elemzéséhez elsőként a disztribúciós hálózatok kialakításának és a telephely választásának a szakirodalmát tekintettük át.

Dolgozatunk keretén belül a romániai autókereskedők elhelyezkedését befolyásoló tényezőket azonosítottuk be. A szakirodalom alapján ezeket a tényezőket három fő kategóriára osztottuk: keresleti, infrastrukturális és gazdasági-környezeti tényezők.

A romániai megyék adatainak statisztikai elemzésével arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen tényezők határozzák meg a legnagyobb mértékben az autókereskedések megyeszintű elhelyezkedését.

A kérdés megválaszolásához klaszterelemzést és többszempontos varianciaelemzést (ANOVA) készítettünk. Az elemzések során szignifikánsnak talált tényezők alapján állapítottuk meg minden márkára az elhelyezkedés megfelelőségét. Eredményeink alapján a vizsgált márkakereskedések közel 70%-ának lokációja az országszinten szignifikánsnak talált tényezőkkel kapcsolatban van, de a további 30% nem teljesen megfelelő helyszíneket választott. Továbbá azt is meghatároztuk, hogy egy új kereskedésnek márkától függően hova kellene települnie, avagy helyszíntől függően milyen márkát és modellt érdemes forgalmazni.

Kulcsszavak: autókereskedés, elhelyezkedés, telepítés

Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi tanár

A „zöld” krokodil - avagy a Lacoste megmenti az állatokat vagy mégsem?

Csóka-Antal Erika-Zita

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, alapképzés, másodév

A látszat néha csal - tartja a mondás, de az igazság az, hogy elég gyakran teszi.

Napjainkban egyre fontosabb a vállalatok számára, hogy tegyenek valami jót környezetünkért, így nehezen lehet eldönteni, hogy ez csupán egy trend vagy a vállaltoknak tényleg érdekük az, hogy változtassanak a világon. Egyre gyakrabban derül ki híres márkákról, hogy környezetvédő kampányaik mögött olyan önérdekű célok állnak, mint a pozitív médiamegjelenés, vagy a saját vásárló csoportjuk kibővítése.

Mi van akkor, ha minden ilyen tevékenység csak környezetbarát csomagolásba rejtett szemfényvesztés?

Előadásom során főként erre a kérdésre keresem a választ a Lacoste X Save Our Species 2018-as kampányát bemutatva. Illetve, hogy hatékony kommunikáció által milyen sikereket érhet el egy világszinten ismert márka.

Miért éppen a biodiverzitás? Alföldi szitakötő-közösségek kutatásának eredményei

Dénes Anna

BBTE, Biológia és Geológia Kar, Szárazföldi és vízi ökológia szak, mesterképzés, első év

Napjainkban a Föld élővilágának a hatodik kihalási hullámmal kell szembe néznie, melyet mi, emberek okozunk. Fontos funkciót betöltő fajok és értékes tulajdonságokat hordozó gének tűnnek el a szemünk láttára, vagy anélkül, hogy egyáltalán tudomásunk lenne róluk. Rohamos ütemben csökken a bolygón a biodiverzitás, jelenik meg egyre gyakrabban a probléma már a médiában is, nem csak tudományos cikkek soraiban feltűnő motívumként.

Mindezek után feltevődhet mindenkiben a kérdés: miért kellene ennek a folyamatnak a megállítása prioritást élvezzen? Minek köszönhetően van mindig középpontban a biodiverzitás? Beszélünk róla, óvjuk, kutatjuk összefüggéseit, gyönyörködünk benne, és mindenek felett szükségünk van rá.

Kutatásomban alföldi szitakötő-közösségek biodiverzitásával foglalkoztam, valamint kerestem azokat a környezeti tényezőket, melyek hatást gyakorolnak erre. Filogenetikai információk felhasználásával a közösségek biodiverzitását újabb nézőpontból is megközelítettem, felhívva a figyelmet arra, hogy mennyire sokrétű a biodiverzitás fogalma. A filogenetikai diverzitás a közösségek által hordozott evolúciós információt tükrözi, ezért a közösségeknek egy új értéket kölcsönöz. Mivel napjainkban a minket körülvevő élővilág nagy léptékben fogyatkozik, a konzervációs tevékenységeket optimalizálni kell, és inkább a diverz rendszereket eltartó élőhelyek védelmében kell gondolkodni a fajok védelme helyett.

Zenei harmónia: tény vagy vélemény?

Elekes Gyopár

BBTE, Fizika Kar, Számítógéps fizika szak, mesterképzés, első év

A zene mindig is meghatározó részét képezte az emberi létnek. Kultúrától, élet- és történelmi kortól függetlenül jelen volt és van mindennapjainkban. A zenének az emberre gyakorolt hatása mindmáig intenzíven kutatott és vitatott témakör. Számos muzikológus, antropológus, pszichológus és természettudós foglalkozott már ennek megértésével.

A zenében használt konszonancia kifejezés azt jelenti, hogy a hallott hang illetve hangok összessége mennyire hangzik harmonikusan, vagyis milyen mértékben vált ki kellemes érzést az emberből. A konszonancia értékelése, ahogyan magának a zenének is, fiziológiai, pszichológiai és kulturális hatások bonyolult interakciójaként jön létre.

Munkám során a nyugati zenében használt hangközök konszonancia szerinti rangsorait vizsgáltam, amelyek igencsak eltérőek voltak a forrástól függően. A különböző módszerek által meghatározott hangköz-sorrendeket két referencia sorrenddel hasonlítottam össze. Az egyik viszonyítási sorrend egy olyan kutatás eredménye, amelyben az alanyok agyi aktivitást vizsgálták miközben különböző hangközöket hallgattak. A második viszonyítási sorrend pedig ugyanezen emberek szubjektív véleményén alapult.

A feltérképezett szakirodalomban dokumentált elméleti illetve kísérleti tudományos munkák nem csak a használt módszer, de a megállapított konszonancia sorrendek hasonlósága alapján is két jól elkülöníthető csoportba sorolhatók a referencia sorrendektől mért távolságuk függvényében.

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a hangközök konszonanciájának értékelésében jól elkülöníthető egy elméletileg modellezhető, elsődleges neurális válasz, és létezik egy magasabb kognitív funkciókat feltételező feldolgozási szint, mely a konszonancia összetettebb pszichológiai és kulturális vonatkozásaiért felel.

A romániai kulturális diplomácia jövője - lehetőségek és fenyegetések

Feher Izolda Renata

BBTE, Európai Tanulmányok Kar, Európai kormányzás szak, mesterképzés, első év

Nincs kivonat feltöltve.

Gyertyalángok szinkronizációja

Gergely Attila

BBTE, Fizika Kar, Fizika szak, alapképzés, harmadév

Előadásom első részében olyan izgalmas és fontos jelenségeken keresztül, mint például a fertőző betegségek terjedése, bevezetek néhány fogalmat a dinamikus rendszerek elméletéből, ugyanitt bemutatok néhány sejtautomatát. A második részben, felhasználva az első részben bevezetett fogalmakat, a gyertyalángok pislákolásának vizsgálatáról lesz szó.

Hogyan készült: Rezisztens mikrobák

Gyenge L. Ervin

BBTE, Biológia és Geológia Kar, Orvosi biológia szak, mesterképzés, első év

Az antibiotikumok felfedezése számos, korábban végzetes megbetegedéstől, járványtól óvta meg az emberiséget. E hatóanyagok nem szakszerű alkalmazása világszerte olyan szelekciós környezetet hozott létre, melyben az antibiotikum rezisztens mikroorganizmusok robbanásszerűen elterjedhettek.

A multidrog rezisztencia (MDR), - s ennek szélsőséges változata, a pánrezisztencia - megjelenése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a már legyőzöttnek vélt súlyos humán,- állat,- és növénybetegségekkel újra szembe kell néznünk, melyek ellen a jelenlegi antibiotikumaink nem nyújtanak teljes körű védelmet.

A rezisztens törzsek elterjedése egy fékezhetetlen fegyverkezési versenybe kényszerítette a kutatók széles spektrumát. Esetünkben kémikusok, biológusok és bioinformatikusok együttműködése révén, arra keresünk válaszokat, hogy az eddigi antibiotikumoktól igen eltérő prolinban gazdag peptidek (PrAMPs) milyen mértékben hatásosak patogén mikroorganizmusok ellen. Ugyanakkor arra is válaszokat keresünk, hogy lokálisan milyen tényezők befolyásolhatják a rezisztens törzsek kialakulását, elterjedését.

A Brown mozgás szimulációkkal történõ leírása

Inczefi Róbert

BBTE, Fizika Kar, Számítógépes fizika szak, mesterképzés, első év

A Brown mozgás a gázakban vagy folyadékokban lebegő részecskék mozgása, amely spontán, teljesen haotikus és a környezet hőmérsékletétől függ. A rendezetlen mozgás tanulmányozása során elért eredmények kitűnően alkalmazhatóak olyan rendszerek ingadozó viselkedésének leírására is, amelyek kölcsönhatásba lépnek valamilyen külső környezettel. Jó példa erre a részvényárak időbeli változása. A közeget alkotó részecskék (atomok) mozgásának molekuláris dinamika szimulációja kitűnő lehetőséget nyújt a Brown mozgás modellezésére, a mozgást jellemző statisztikus tulajdonságok vizsgálatára. Az előadás keretében a Brown részecske által megtett átlagos távolságra kapott szimulációs eredményeimet mutatom be, összehasonlítva a szakirodalomból ismert eddigi eredményekkel.

Egy YouTube influencer fejlődéstörténete egy fake Gandhi idézet nyomán

Jakab Erika

BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás szak, mesterképzés, első év

A C generációban rejlik az aktuális fogyasztói társadalom legnagyobb ereje. A megszokott besorolástól eltérően azonban, ez a kifejezés nem csak egy korcsoportot szimbolizál, hanem egy sokkal nagyobb társadalmi réteg attitűdjét az online tartalomfogyasztással szemben. A C generáció állandó kapcsolatban áll a világ történéseivel, és a közösségi média által befolyásolja a trendek alakulását.

A közösségi média influencerek képesek arra, hogy megmozgassák és cselekvésre késztessék a C generációt. Azáltal, hogy rendszeresen készítenek és tesznek közzé tartalmat, újabb és újabb kapcsolódási pontokat teremtenek a követőik számára, és facilitálják egy online közösség kialakulását, fennmaradását.

A közösségi média adta lehetőségek által 2019-ben már számtalan hírességszámba menő influencerről hallunk. A kérdés csak az, hogy mit, és milyen forrásból.

A combcsont proximális végében fellépő mechanikai feszültségek és deformációk kiértékelése

Kandrai Konrád

BBTE, Fizika Kar, Mérnöki fizika szak, alapképzés negyedév

Projektünk célja a femuralis csont (combcsont) viselkedésének vizsgálata, amikor olyan erők és feszültségek hatása alatt áll, amelyek hasonlóak az emberi testben természetes tevékenységek során fellépő terhelésekhez (például járás, egy lábon állás, sportolás, stb..). Elsősorban a szakirodalomban megtalálható, erre a csontra vonatkozó, különböző matematikai és fizikai modelleket, valamint ezek összehasonlítását tanulmányoztuk.

Projektünk legfontosabb elemei az RDM6 Éléments finis számítógépes végeselem software-ben létrehozott csontmodell és az epoxigyantából készült fizikai modell, amelyben a trabekuláris szerkezet szabad helyeit szilikon gumival töltöttük meg. Mindkét modell esetében szilárdságtani és rugalmasságtani elemzéseket végeztünk, ezzel érvényesítve a digitális modellünket és a végeselemes módszer használatát.

Jövőbeni tervünk a femurális csont sík modelljét nagyobb felbontással (finomabb szivacsos szerkezettel) elkészíteni egy 3D nyomtató használatával. Távlati tervünk pedig egy valódi 3D csontmodell létrehozása és elemzése.

Szálas szerkezetű anyagok mechanikai tulajdonságainak mérése

Kapusi Zalán

BBTE, Fizika Kar, Mérnöki fizika szak, alapképzés negyedév

A heterogén, szálas szerkezetű anyagok közül a karton magas érdeklődést képvisel széleskörű felhasználásának köszönhetően. Egyre nagyobb szerepet kap a csomagolóiparban, környezetbarát mivolta miatt. Ezen a területen az anyag mechanikai tulajdonságai játszanak kulcsszerepet.

Összetett felépítése miatt a karton mechanikai ellenálló képességét számtalan tényező befolyásolja. A papír rétegszerkezettel rendelkezik, melyet nagyrészt összefonódott cellulóz rostok alkotnak. A rétegek előállítási technológiájuk függvényében eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek sorrendje és vastagsága adja a papír merevségét.

A karton mechanikai tulajdonságainak meghatározására szabványok léteznek, így a kartongyárak termékeik adatlapjaikban feltüntetik az adott nemzetközi szabványnak megfelelően a papír hajlítással szembeni ellenálló képességét. Ennek valós mérése azonban felettébb bonyolult és költséges a klasszikus módszerekkel, mérőberendezésekkel.

Bemutatásra kerül egy saját fejlesztésű mérőberendezés megtervezése, kivitelezése, illetve kalibrálása, mely költséghatékony, kellő pontosságot nyújt, illetve mérési módszere megfelel a TAPPI T 489 om-08 szabványban leírtaknak. Mindezt lehetővé teszik a korszerű programozható elektronika és szenzorisztika, illetve a modern anyagmegmunkálási lehetőségek (3D nyomtatás, CNC-marás).

A kristályok világa

Lipcsei Sándor

BBTE, Fizika Kar, Mérnöki fizika szak, alapképzés, másodév

Előadásom során ismertetem a kristályok fogalmát, illetve ezek jelentőségét a mindennapokban és a technikában, beszélni fogok a legelterjettebb kristály előállítási módszerekről (Bridgman, Czochralski, Float-zone és Oldattal (Flux method)) illetve mi miért választottuk az oldatos metódust. Ismertetem a piezoelektromosság fogalmát és kitérek arra is, hogyan köthető a hétköznapi élethez ez a jelenség, illetve én miért ólommentes piezoelektromos kristályokat szeretnék előállítani. Inkább egy ismeretterjesztő tudományos előadással készülök, mint szakmailag forradalmasító.

Közös múltunk elbeszélésének története a XX. század végén - az Erdély Története könyv példája nyomán

Majoros Péter

BBTE, Történelem és Filozófia Kar, Jelenkor története és nemzetközi kapcsolatok szak, mesterképzés, első év

Az 1986-ban Budapesten kiadott három kötetes Erdély Története könyv több mint 120 ezer példányban kelt el. A könyv jelentőségét viszont nem csak az eladott példányok robosztus száma jelzi, hanem az erre érkező reakciók is. Ezek a reakciók a világ minden tájáról érkeztek és rendkívül sokfélék voltak. Ezen a példátlan érdeklődés hátterében több ok is meghúzódik. Köztük a ki nem mondott feszültség a román-magyar vezetés között, ám ez nem egyedüli indok.

Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy három oldalról közelítsem meg a XX. századi történeti elbeszélés, Erdély múltját felidéző próbálkozásait, különösen az 1986-os Erdély Története könyv példáját.

Egyfelől érdemes megvizsgálnunk azt, hogy a múlt szemlélete, hogyan változik a XX. század folyamán s mi jellemző a román és a magyar korabeli történetírásra, annál is inkább, mert a kollektív emlékezet feletti hatalom megszerzése egyik rendkívül gyakori aspektusa az autoriter rendszereknek. Márpedig ezekből kijutott mindkét országnak bőven a múlt évszázadban.

Másfelől fontosnak érzem szemléltetni, néhány egyszerű példán keresztül a két történetírás ütközőpontjait. Azt, hogy milyen kérdésekben tért el a két múlt szemlélet a nyolcvanas évek végén: a románság erdélyi jelenlétének datálása, Erdély helye a Magyar Királyságon belül, 1848 és Trianon értelmezések.

Harmadrészt, a könyv politikai aspektusai elkerülhetetlenek értékelésekor. Már csak azért is, mert Wellmann László megfogalmazásával élve a két ország közötti kapcsolatokban, a nyolcvanas években, egyfajta hidegháború dúlt. A könyv intenzív politikai hullámokat gerjesztett Chicago-tól, Madridon át, Vietnámig. Ennek bemutatására vállalkozom idézve korabeli sajtó és külügyminisztériumi forrásokat, valamint történész visszaemlékezéseket megosztva.

Ami közös az lehet gyakran vita tárgya, így volt ezzel a múlt is a XX. században. Az Erdély Története könyv kapcsán kialakuló román-magyar - eufemisztikusan fogalmazva - vita, a kommunizmus bukásáig a rosszul kezelt kapcsolatok állatorvosi lova.

Komplex rendszerek hatékony szimulációja

Mészáros Botond

Szilágycsehi "Gheorghe Pop de Băsești" Technológiai Líceum, Matematika-informatika szak, tizenkettedik osztály

Komplex rendszerek szimulációja alatt általában olyan környezetek számítógép általi mesterséges reprodukálását és tanulmányozását értjük, melyek nagy szabadsági fokkal rendelkeznek. A megoldás kézenfekvő minden olyan esetben, amikor annyira összetett folyamatokat akarunk mélyebben megérteni, amelyekhez nem elég pusztán elképzelni, logikusan végiggondolni a fellépő hatásokat, sőt, fizikai képtelenség az adott változásokat egy relatív kis intervallumon is fejben követni – azaz, amikor az emberi megértés csődöt mond. Ha a környező világunkra irányuló megértési sémáról lehámozzuk az elhanyagolás és leegyszerűsítés szokásait, rögtön ilyen rendszerekkel találjuk szemben magunkat.

Szimulációkat a lehető legszínesebb feladatokra használunk: legyen szó tetszőleges számú bolygó mozgásáról, folyadékok áramlásáról egy zárt rendszerben, a gazdaság modellezéséről, annak változásainak megjósolásáról, a kvantumvilágban fellépő változások értelmezéséről, a mesterséges intelligenciák működésének mikéntjéről vagy olyan épületek tervezéséről, melyek katasztrófa esetén a lehető legnagyobb biztonságot nyujtanak, miközben könnyen és gyorsan ki lehet belőlük jutni baj esetén.

Mivel hozzánk hasonlóan a számítógépeknek is megvannak a maguk korlátai, egy szimuláció elkészítése folytonos egyensúlyozás idő és memória kérdése között. Napjaink módszerei rendszerint a Forward vagy Backward Euler módszert alkalmazzák, mely működési logika tekintetében kiértékel egy kezdőpillanatot, ezután összegzi a rendszerben fellépő hatóerőket, eszközöli a nagyon kis változást, újra kiértékel, összegez, ezt ismételve egészen míg a tanulmányozott intervallum végéhez ér. Ezzel a megközelítéssel alapvetően két nagy baj van: az, hogy a megközelítés minősége egyenesen arányos az itervallumra eső iterációk számával, így memóriát nagyon megterhelné a teljes rendszer elmentése, a második pedig, hogy pont az előző miatt megnehezedik a rendszer pillanatainak folyamatként való értelmezési lehetősége, az optimalizáció pedig általában nehezen megvalósítható általánosan.

Mivel az adott intervallumot az esetek túlnyomó többségében egyenközű felosztással értékeljük ki – hiszen nem ismerjük annak működését, ezért indokolt a szimuláció használata –, viszont a világ nemlineáris, tartanunk kell magunkat a kis léptékekkel való haladáshoz, ami nagyon nem memóriahatékony. Ennek következtében a módszereink esetében minden kiértékelés után az előző iterációhoz tartozó információkat módszeresen felülíródik az újakkal, kiküszöbölve a memória túlcsordulását. A probléma ezzel, hogy a kapott eredmények értelmezése nehézzé, a rendszer tömörítése ciklicitás, skálázás, forgatás felkutatásával szinte lehetetlenné válik, hiszen a kiértékelt adatokat konkrétan töröljük a memóriából minden előre- vagy visszalépéssel. Mindezek mellé, a gyakorlatban ugyanazt a szimulációt többször is futtatjuk, újra és újra kiszámoltatjuk ugyanazokat az értékeket, majd felülírva töröljük őket. Eközben a valóságban számos, megfigyelhető jelenség egymástól nagy időbeli távolságra van, például egy ilyen gyakori és nagy jelentéssel bíró kérdés, hogy a pályák ciklikussá válnak-e idővel, amit a legjobb algoritmusainkkal is nagyon időigényes nyomon követni, hiszen meg kell várni, hogy ismét elvégezzünk mondjunk 2000 iterációnyi négyzetes komplexitású számítást. Belátható, hogy ugyanazon kiindulási feltételekkel rendelkező rendszereket felesleges és pazarló újra és újra lefuttatva megvizsgálni, kézenfekvőbb a meghatározott állapotokhoz tartozó kulcsfontosságú elemeket lementeni, majd ezeket az adatokat bármikor felhasználva, különböző szempontokból megvizsgálni a rendszer állapotait. Így az egymástól időben távoleső folyamatokat is interaktívan tanulmányozhatjuk, anélkül, hogy várnánk a rendszer további állapotainak újbóli kiértékelésére.

Napjainkban, a gyorsításnál a rendszerek valamilyen, már ismert tulajdonságát használjuk fel a gyorsításhoz, ami viszont azt jelenti, hogy minden feladathoz új módszert kell levezetni.

A célom egy átfogó modell készítése komplex rendszerek tanulmányozására, azok memóriában való tárolási hatékonyságára is megoldást találva. Hiszen, miért ne lehetne olyan optimalizációs modellt kidolgozni, mely minden ilyen rendszerre érvényes? A klasszikus felfogással ellentétben egy háromlépcsős szimulációs eljárást dolgoztam ki. Az első lépés a kulcsfontosságú elemek kiszámítása, az adott értékek szelektálása, majd lementése, így a módszer elörökli a használt keretrendszer minden tulajdonságát – inclusive minden előnyét is –, melyeket kiegészítve lényegesen gyorsabban és kevesebb memóriával tanulmányozni lehet a kiértékelt adatokat. Az eredmény egy nyers kompresszáció lesz, bár már e lépés révén is a rendszer bármely állapota konstans idő alatt visszanyerhető, így a második futtatás során már párhuzamosíthatunk, ami napjaink videókártyáival 1200–2600 szoros gyorsítást jelent a lineáris visszafejtéshez képest. A második lépés a rendszer tanulmányozása, minták kutatása, mely révén még kevesebb memóriába tömörítjük az adatokat, miközben jelentős információkat nyerünk ki a tanulmányozott adatokból. Végül, a kapott, sűrített információk alapján a rendszert tetszőlegesen kezelhetjük, tanulmányozhatjuk.

A futtatás idejét tekintve, az első lépés a lementés miatt kicsivel több időbe kerül, mint egy klasszikus kiértékelés, de ez általában elhanyagolható, hiszen a lineáris komplexitású mentéshez szükséges idő eltörpül a linearitmikus vagy polinomiális mentéshez szükséges futtatási időtől. A második lépéstől kezdődően a tanulmányozás már konstans idő alatt végbemeny, a rendszer visszafejtése a lehető leghatékonyabb.

Az általam felírt modell biztosítja, hogy – amennyiben r annak a deriváltnak a legnagyobb rendje, melynek változása lép fel a rendszer tanulmányozása során, akkor minden adat lementéséhez képest máris r–szer kevesebb memóriával vissza lehet fejteni a rendszert. Ez azonban még nem lenne nagy eredmény. A gyakorlatban olyan rendszereket vizsgálunk, amik nagy szabadsági fokkal rendelkeznek, ezek modellezéséhez egy sokdimenziós térben zajló folyamatok működésének és változásának megértésére lenne szükség. A megoldás során kidolgoztam egy általános eljárást m-dimenziós rendszerek n-dimenzióban (2 ≤ n ≤ 3 ≤ m) való modellezésére, mely révén az egyes pillanatok közötti változások egyenértékűen, azonos súlyozással fejtik ki hatásukat a megjelenített, n-dimenziós vetületi pontokra. Az eljárás sajátossága, hogy az n-dimenziós vetületi pontokat meghatározó, súlymátrixnak is nevezett lineáris transzformáció az n < m esetben Moore−Penrose-féle pszeudo-inverzzel, míg az m = n esetben klasszikus módon invertálható. Az alkalmazott súlymátrix másik előnye, hogy az egyébként m!/n! lépéssel megoldható eljárás egyetlen mátrixszorzással elvégezhetővé és könnyen kezelhetővé válik. Mindezek mellett, a vetületi pontok képzésére használt függvény tulajdonságait alkalmazva a memóriában való eltárolását elégséges lesz n–dimenziós pontként lementeni, így a szükséges memória mérete tovább redukálódik n/rm-re. Mivel nem tudhatjuk előre, hogy az n értéke pontosan mennyi lesz, ezért érdemes a legnagyobb értéket feltételezni, így is a memórában való eltárolás az eredeti 1/m-ére redukálódik, ami nagy dimenziós rendszerek esetén lényeges optimalizációt jelent. Az eljárás teljes numerikus hibájá nulla, amennyiben bitenként mentjük le az adatokat. Eredményképp egy olyan eljárást kapunk, melyben a lementett információ mérete nem függ a szabadsági fokok számától, így az eljárás annál hatékonyabb, minél komplexebb rendszerre alkalmazzuk.

Példakép-keresés az erdélyi fiatalok körében a nyugati zenei impulzusok mentén

Nagy Egon

BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok szak, mesterképzés, első év

Előadásomban olyan reprezentatív előadók dalaira irányítom a figyelmet, mint Avril Lavigne: Complicated (2002), Pink: Don’t le me get me (2001), Lady Gaga: Born this way (2011), Avicii: The nights (2014) vagy éppenséggel Linkin Park: Numb (2003). Miként fejlesztik a dalszövegek – szövegértelmezési lehetőségként – a diákok kommunikációs kompetenicáját?

Arra a kérdéskörre próbálok meg választ/válaszokat találni, hogy a mai fiatalok életében miként vannak jelen az egyes énekesek, hogyan viszonyulunk/viszonyulnak a dalokhoz, azok szövegeihez és videoklipjeihez.

Mindegyik előadó esetében egy kiemelkedő videoklip elemzése mentén próbálom megfejteni azokat a kérdéseket, amelyek érint(het)ik a mai fiatalságot. Vajon védelmet ki fog nyújtani? Alternatív magyarórák mozzanatai, a megélt tapasztalatok felhangosításának színterei. Miként válik fontossá a kérdés ereje? Tudunk-e beszélni arról, amit megélünk, tapasztalunk, érzünk?

Előadásom címéből kifolyólag olyan énekeseket próbáltam meg összeválogatni, akik úgy vannak jelen a mai zeneiparban, hogy a maintream és nem mainstream dichotómiának a részesei. Tehát, túl azon, hogy az előadók reprezentatív módon szerves részei a zeneiparnak, popkultúrának, rendre egy olyan dalt fogok kiemelni, elemezni, értelmezni, ami úgymond üzenettel bír. Annak ellenére, hogy ez az „üzenettel bír” megfogalmazás nagyon erős értékítéleteket sugall, a kompromisszumok jelenléte és a magyarórák megengedik a vélemények, érzések megfogalmazását, megosztását és megbeszélését.

Melyek azok a szükséges és esszenciális összetevők amelyek megkövetelik azt, hogy szükségszerűen a sorok között olvassunk? A dal és szöveg szerves viszonyát hogyan egészíti ki a videoklip? Az intermedialitáson alapuló elemzés/értelmezés miként tágítja nézőpontunk horizontját (hiszen a videoklip századunk legerőteljesebb vizuális és auditív eszköze) és miként próbáljuk mentalitásunk egy új aspektusát felfedezni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések mentén próbálom meg a testképek (női vs férfi), az empátia igénye, szükségessége, bi- és homoszexualitás mentén illetve a társadalomkritika problematikáját körüljárni.

Hol a Szabadság határa?

Őrősi Renáta

BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, alapképzés, harmadév

Az utóbbi években rohamosan nőnek és jelennek meg új fesztiválok hazánkban is.

Kutatásom során a fesztivál identitásokat és kommunikációkat vizsgálom. Tekinthető-e egy fesztivál márkának? Milyen tulajdonságjegyekkel kell hozzá rendelkeznie? Mik azok a taktikák, amitől egy fesztivál kommunikáció jó lesz? Megfigyeléseimet egy esettanulmánnyal fogom példázni: Szabadság feszt, egy hely ahol nincsenek határok.

Témavezető tanár: drd. Benedek István

Túl az Óperencián – A nemzetközi kereskedelmi jog forrásaitól a Globalizációig

Petres Botond-Zoltán

BBTE, Jogtudományi kar & Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, Jog szak & Nemzetközi kereskedelem és közgazdaság szak, alapképzés, másodév

A nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi kereskedelmi tranzakciók néhány kivételtől eltekintve megmaradtak a tagállami jogalkotás tárgyának. A legfontosabb nemzetközi egyezmények, a nemzetközi jog szabályai szerint csak azokra a felekre vonatkozhatnak, amelyek ratifikálják az egyezményt. A nemzetközi szerződésekhez fűzhető fenntartások azt eredményezik, hogy a szerződés vizsgálata során a választott jogrendszert esetalapúan kell vizsgálni, hogy megállapíthassuk, az adott országok jogalanyaira vajon alkalmazható-e az adott jogforrás. Több olyan nemzetközi jogrend, vagy model-szerződés is van viszont, amely civil világszervezetektől származik, és nehezen illeszthető a tagállami jogrendbe. Vajon a szerződő felek akaratával összeegyeztethető az, hogy a szerződés egyes elemei elveszítsék az alkalmazhatóságukat a tagállami, imperatív szabályok róvására?

Hogyan magyarázható az, hogy nincs egy olyan nemzetközi kereskedelmi jogrend, amelyet az Óperencián innen, és túl is lehetne alkalmazni, anélkül, hogy a szerződő felek bonyolult jogi elemzéseket kellene folytassanak? De vajon a Globalizáció milyen hatással lesz a nemzetközi kereskedelmi jog világára? Finalitásnak tekinthető egy olyan jogrend, amelyet a felek az államok tevékenységétől függetlenül használhatnak? Esetleg, erre csak az Üveghegyen túl lenne szükség?

Törteneti áttekintés Szilágy megye ásványvizes fürdőiről

Simó Orsolya

BBTE, Földrajz Kar, Területfejlesztés, alapképzés, másodév

Gombos László

BBTE, Földrajz Kar, Általános földrajz szak, alapképzés, másodév

Habár Szilágy megye ásványvizes fürdői a jelenben leginkább helyi szinten ismertek, mégis besorolhatók Erdély neves fürdői közé. Ezt bizonyítja, hogy a korábbi századok ásványvizes kutatói is foglalkoztak az itt megtalálható ásványvizekkel. Pataki Sámuel már 1820-ban vegyelemezte a zoványi és zsibói ásványvizeket. Az előbb említettek mellett kiemelkednek még a szilágybagosi, a büdöspataki és zálnoki fürdők. Míg a zálnoki ásványvíz hasznosítása palackozás által is kitűnik már a 19. század második felében, addig a szilánybagosi és büdöspataki fürdőket csak a 20. századi szakirodalom említi.

A történetiségre fektetve a hangsúlyt a dolgozat bemutatja a szilágy megyei ásványvizes fürdők fejlődését, illetve helyszíni megfigyelések alapján jelenkori állapotát.

Fáji János naplója

Tasnádi István

BBTE, Bölcsészettudományi Kar, Önálló magyar szak, alapképzés, harmadév

Előadásomban egy 18. századi kéziratos napló tartalmát mutatom be. Célom bebizonyítani, hogy egy ilyen szövegegység elemzésébe hány különböző tudományterület kapcsolható be, valamint hogy az nagyon eltérő érdeklődési körű emberek számára is érdekes információkat tartalmazhat. A magától értetődően érintett diszciplínák mellett (történelem, filológia, teológia, szociológia stb.) olyan szövegrészekről lesz szó, amelyek a közgazdaságtan, jog, sőt a biológia és orvostudományok felől válnak izgalmassá. Reményeim szerint a hallgatóság döntő többsége talál olyan kapcsolópontot, amire rákérdezhet, amit kiegészíthet vagy megcáfolhat, ezáltal pedig közösen bővíthetjük ismereteinket egy sokszor nagyon idegennek vélt, mégis ismerős világról.

Az UAV-vel végzett terepi felmérések pontossági vizsgálata

Tófalvi Tímea

BBTE, Földrajz Kar, Geomatica szak, mesterképzés, első év

A drónnal (UAV) készült fényképfelvételek sztereofotogrammetriai feldolgozása (elemzése) egy újonnan kifejlesztett technológia, amely sok területen kiválthatja a költséges és időigényes terepi felmérést.

A Tanulmányunk célja annak a meghatározása, hogy a fotók szoftveres feldolgozásával kapott domborzatmodellnek milyen az abszolút és a relatív pontossága, a kapott domborzatmodell mennyire felel meg a valóságnak. Vizsgáltuk azt is, hogy a kontrollpontok használata befolyásolja-e a pontosságot és a drónos technológia milyen mértékben alkalmazható a természetföldrajzi kutatásokban.

A vizsgálatot a Bivalyoson levő vízmosásnál készült fényképekkel végeztük. A fotókat a DJI Phantom 3 Advanced drónnal készítettük, amelynek felvételeit az Agisoft Photoscan Pro és az ArcGIS szoftverrel dolgoztuk fel és elemeztük.