Bogdán Károly-József kapta az idei Tellmann Jenő-díjat a torockói Fizikatanári Ankéton

2026.09.23.

A 2026. évi Erdélyi Magyar Fizikatanári Ankét ünnepélyes keretei között, Torockón adta át az EmpirX Egyesület és a BBTE Magyar Fizika Intézete a Tellmann Jenő-díjat. Ezzel a rangos elismeréssel évről évre olyan erdélyi pedagógusokat tüntetünk ki, akik több évtizeden keresztül képviselnek kiemelkedő szakmai színvonalat a hazai magyar fizikaoktatásban.

Idén a díjat Bogdán Károly-József, a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum nyugalmazott fizikatanára vehette át. A tanár úr a fáradhatatlan tehetséggondozó munkája, a robotika és az informatikai innovációk iskolai meghonosítása, valamint a fizika népszerűsítése terén végzett felbecsülhetetlen közösségépítő tevékenysége révén érdemelte ki a kitüntetést.

A díjat és az azzal járó, Sánta Csaba szobrászművész által készített emlékplakettet a BBTE Magyar Fizika Intézet képviseletében Járai-Szabó Ferenc intézetvezető adta át.

Az alábbiakban a helyszínen elhangzott laudációt közöljük teljes terjedelmében:

Laudáció Bogdán Károly-József fizikatanár Tellmann Jenő-díjas kitüntetése alkalmából

Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy az EmpirX Egyesület és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Fizika Intézetének nevében én mondhatom el ezt a laudációt. Különös öröm, hogy mindezt itt, az Erdélyi Magyar Fizikatanári Ankéton tehetem meg, a legszűkebb és legértőbb szakmai közösségünk, a fizikatanárok nagycsaládjának körében.

Amikor egy olyan életpályát kell méltatnunk, mint amilyen a Bogdán Károly-József tanár úré, az ember leginkább a bőség zavarával küzd. Hogyan sűríthető össze négy évtizednyi fáradhatatlan pedagógiai, szakmai és közösségépítő munka néhány percbe?

Károly 1958-ban született Nagyváradon, és a Temesvári Egyetem fizika szakán diplomázott 1981-ben, majd szilárdtest-fizikából szakosodott. Mindkétszer olyan tanulmányi átlaggal, amelyet még kimondani is tiszteletet parancsoló: 9,93-as, majd tiszta 10-es eredménnyel. Ezt a kérlelhetetlenül magas szakmai mércét hozta magával vissza szülővárosába. Bárhol is tanított, a 17-es Általános Iskolában, a Tanítóképzőben, a Gojdu Főgimnáziumban, majd több mint két évtizeden át az Ady Endre Elméleti Líceumban. Húsz éven keresztül volt az Ady vezetőtanácsának tagja, emellett aligazgatóként is szolgálta az iskolát. Mindemellett a tanítás nála sosem puszta ismeretátadást jelentett, hanem a tudásvágy felébresztését.

Károly sokkal több, mint a klasszikus értelemben vett, krétát és szivacsot használó fizikatanár. Ő mindig is egy ízig-vérig innovátor volt. Már a nyolcvanas-kilencvenes években, amikor sokan még csak ízlelgették a számítástechnika szót, ő már számítógépekkel szerelte fel az iskoláit. Több mint ötven saját fejlesztésű oktatási szoftvert írt, és egy olyan órarendkészítő programot alkotott, amely negyedszázadon át szolgálta az iskoláját. Ugyanez az innovatív szellem vitte afelé is, hogy csatlakozva a National Instruments Mentor programjához bevezesse a robotikát az Ady Endre Líceumba, megmutatva a diákoknak, hogy a fizika a jövő technológiájának szilárd alapja.

De a legkiválóbb szoftverek és modern eszközök sem érnek sokat egy olyan pedagógus nélkül, aki lángra tudja lobbantani a diákok szívét. Károly igazi tehetséggondozó mester. Több száz diákot készített fel eredményesen versenyekre, tanítványai közül többen a nemzetközi fizikaolimpiák dobogóira is felállhattak. Emlékezzünk csak Mile George jakutföldi aranyérmére, vagy Dadai Csaba kazahsztáni ezüstérmére! Emellett ő maga is fáradhatatlan szervező: tizenöt éven át volt főszervezője az Irenaeus Fizika- és Találmányversenynek, amelyhez nemcsak a könyvet és a feladatokat írta meg, hanem nyolcvannál is több kísérleti eszközt saját maga épített meg.

Számos fizikatankönyv szerzője és fordítója a VI–IX. osztályosok számára. A tankönyvírás műhelytitkairól és szakmai kihívásairól több alkalommal is hallhattunk tőle hiánypótló előadásokat az Erdélyi Magyar Fizikatanári Ankétokon.

Kedves Károly! Mindezen szakmai csúcsok mellett talán a legfontosabb az az emberi és közösségi minta, amit sugárzol. Te vagy az, aki a diákokkal közösen Csodák Palotáját varázsolsz az iskolába, aki megszervezed az Ady Jam-Festet, és aki, ha kell, a tanári zenekarban is a húrok közé csapsz. Aki pedig ismer téged, tudja, hogy a tantermen kívül is hatalmas energiákat fektetsz a diákjaiba. Például, a Szegyesd-völgyi diák-sátortáborok is azt bizonyítják, hogy számodra a pedagógia igazi közösségépítő hivatás.

A legnagyobb büszkeséged, ahogy azt Te is gyakran vallod, az a tizenkét tanítványod, aki végül életpályájául a fizikát választotta. Intézetvezetőként és egyetemi oktatóként is mondhatom: az egyetem padjaiban is érezzük és hálásan köszönjük ezt az áldozatos munkát. Egy-egy ilyen diák a legnagyobb ajándék, amit egy középiskolai tanár adhat az egyetemi szakmának.

A Tellmann Jenő-díj pontosan azoknak szól, akik évtizedeken át ezt a hiteles, tudásmegosztó, szakmailag kikezdhetetlen és mégis mélyen emberi munkát végzik. Bogdán Károly-József tanár úr életpályája maradéktalanul megtestesíti ezt az eszményt.

Kedves Károly, szívből gratulálok a díjhoz! Az EmpirX Egyesület, a BBTE Magyar Fizika Intézete és az itt jelenlévő teljes fizikatanár közösség nevében kívánok neked jó egészséget, töretlen energiát és még nagyon sok, fizikában és zenében egyaránt gazdag, boldog évet!

Járai-Szabó Ferenc
intézetvezető, BBTE Magyar Fizika Intézet