dr. Néda Árpád (1937–2026)

Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy 89 éves korában elhunyt dr. Néda Árpád nyugalmazott egyetemi docens, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem volt rektorhelyettese és a Fizika Kar egykori dékánhelyettese, az erdélyi magyar fizikaoktatás és tudományos élet meghatározó, generációk által tisztelt és szeretett személyisége.

Néda Árpád 1937. október 6-án született Brassóban. Iskolai tanulmányait Kolozsváron végezte, ahol 1954-ben érettségizett a nagy múltú Brassai Sámuel Líceumban, majd 1959-ben szerzett matematika–fizika szakos tanári oklevelet a Bolyai Tudományegyetemen. 1959-ben sikeres versenyvizsgát követően gyakornokként kezdett dolgozni a Bolyai Tudományegyetemen. A két kolozsvári egyetem még ugyanabban az évben történt egyesítése után újabb versenyvizsgát tett, amelynek eredményeként tanársegédi kinevezést kapott a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Fizika Karán.

Tudományos érdeklődésének középpontjában a szilárdtestfizika állt. Kutatásai a szilárd halmazállapotú anyagok termikus tulajdonságaira, a diffúziós folyamatokra, az ultrahangok fizikai hatásaira és a magmágneses rezonanciára irányultak. Doktori értekezését Iuliu Pop professzor témavezetésével, \textit{Mágneses rendezettségű anyagok termikus tulajdonságai} címmel védte meg az 1970-es évek második felében. Eredményeit rangos hazai és nemzetközi szakfolyóiratokban publikálta. 1977-től adjunktusként oktatott, előléptetése azonban a korabeli körülmények miatt közel másfél évtizedet késett, így egyetemi docensi kinevezését csak 1991-ben nyerte el.

Az 1989-es fordulatot követően oktatói és kutatói munkája mellett az egyetemi vezetésben és az intézményépítésben is meghatározó szerepet vállalt. 1991 és 1994 között a Fizika Kar tudományos titkáraként, majd 2000-ig a kar dékánhelyetteseként tevékenykedett. 2000 augusztusától 2004-es nyugdíjazásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesi tisztségét töltötte be. Ebben a minőségében, dr. Kása Zoltán professzorral szoros együttműködésben, meghatározó szerepet játszott az egyetem magyar tagozatának intézményi megerősítésében és fejlesztésében.

Hallgatói számára ő volt „Árpi bácsi”, a mester, akinek neve a szakmai igényességgel és az emberséggel forrt össze. Mechanika- és hőtan-előadásai évtizedeken át vezették be az elsőéves hallgatókat az egyetemi szintű fizika gondolatvilágába. Az 1989 előtti időszakban sokak számára ezek az órák jelentették az első anyanyelvű szakmai tájékozódási pontot is. Előadásait a matematikai formalizmus mögött rejlő fizikai tartalom világos bemutatása, a jelenségek pontos értelmezése és a gondosan előkészített kísérleti demonstrációk tették emlékezetessé. Jellegzetes humorával egy-egy szellemes megjegyzéssel oldotta az előadások hangulatát, és nemegyszer tréfával zárta előadásait. Oktatói elhivatottságát jól mutatja, hogy nyugdíjazása után sem szakadt el az egyetemi katedrától. Önkéntesen folytatta előadásait, egészen a 2016–2017-es tanév végéig.

Hallgatóihoz mindig figyelemmel és bátorítással fordult. Sok pályakezdő fiatalt erősített meg hivatásválasztásában, a felsőbb évesek közül pedig számos tehetséges hallgatót indított el a kísérleti szilárdtestfizika és a termikus mérések kutatása felé. Oktatói munkájának hatása messze túlmutatott az előadótermek falain. Tanítványai szakmai fejlődését és későbbi pályáját is figyelemmel kísérte.

Pedagógiai örökségét számos magyar és román nyelvű egyetemi jegyzet, szakkönyv és feladatgyűjtemény őrzi. Az önállóan, illetve Filep Emőddel közösen jegyzett Mechanika, Hőtan és Általános fizika köteteit pedig ma is alapműként, ajánlott szakirodalomként forgatják több egyetem hallgatói.

Az egyetemi katedrán túl a tudományos ismeretterjesztésben és a középiskolai oktatás támogatásában is maradandót alkotott. Rendszeresen publikált A Hét és a Korunk folyóiratokban, munkatársa volt a Matematikai és Fizikai Lapoknak, valamint alapítója és hosszú időn át szerkesztőbizottsági tagja a FIRKA (Fizika, InfoRmatika, Kémia Alapok) című lapnak. Szoros, partneri kapcsolatot ápolt a középiskolai fizikatanárokkal. Továbbképzések megbecsült előadójaként és elhivatott mentorként tanárok generációinak szakmai fejlődését, pályájának kiteljesedését segítette.

Kollégái és tanítványai egyaránt nagyra becsülték emberi tartását, derűs lényét és azt a szellemes, közvetlen stílust, amellyel a legnehezebb helyzetekben is képes volt oldott, bizalmas légkört teremteni, és amellyel a fiatalabb munkatársakat is mindig segítőkészen támogatta. Sokoldalú egyéniségéhez az aktív sport iránti, egész életén át tartó elkötelezettsége is hozzátartozott. Fiatalkorában gyorskorcsolyázásban és atlétikában ért el sikereket, később évtizedeken át teniszezett. A téli hónapokban még nyolcvanas éveiben is rendszeresen síelt.

Szakmai és közösségépítő életművét 2000-ben Románia Hűséges Szolgálat Nemzeti Érdemrendjének lovagi fokozatával (Ordinul Național „Serviciul Credincios” în grad de Cavaler), 2023-ban pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.

Távozásával a kolozsvári fizikus közösség egy iskolateremtő oktatóját, az intézetünk pedig egy mindig támogató, bölcs kollégát veszített el. Őszinte részvétünket fejezzük ki kollégánknak és barátunknak, Néda Zoltán professzornak, valamint a gyászoló család minden tagjának. Fájdalmukban osztozunk.

Emlékét kegyelettel és szeretettel megőrizzük.

BBTE Fizika Kar, Fizika Intézet — Magyar Tagozat

dr. Járai-Szabó Ferenc